Hajónapló: A második átkelésünk Új-Zélandról a trópusokra in English

     2014.05.11 - 2014.06.11                                   ««   1/2 oldal   »»

Ugrás oldalra:12

 

0. nap, 2014.05.10. Szombat, Prolog

Szerviz
Bevásároltunk
Víz pakolás
Pakolás
Szivárgó víz
Szivárgó víz ennél a fedélnél
Csak dióhéjban összegezzük az elmúlt néhány napot, amely a következő (sürgős) teendőket foglalta magában:

- Éva gyors kilábalása az otthon összeszedett influenzából

- Elbúcsúzás barátainktól akikkel a végeláthatatlan 1-2 hétig tartó átkelés alatt nem tudunk közvetlen kapcsolatot tartani és csak az SSB rádió email kommunikácóra tudunk szorítkozunk majd. (Még egyszer kérjük, hogy képeket erre a címre ne küldjetek, a szöveg mehet!) – A palacsinta egyébként isteni volt, köszönjük, és kár, hogy ezt sem tudjátok újraküldeni. A pálinka és a házikészítésű lekvár miatt ne aggódjatok, megisszuk és esszük ha visszajövünk (itt mindenki vegye magára a saját főztjét). A szülőktől elhozott hazai pálinkát amúgy is befogtuk az influenza kúra alatt, mert egy kicsit több volt a fedélzeten mint amit a trópusokra bevihetünk.

- Az SSB kommunikációhoz azonban le kellett szervizelnünk a rádiót, mert az elmúlt pár hónapban, míg nem használtuk, beadta a kulcsot. Legalábbis egy valódi kulcsnak még örültünk is volna. De végül sikerült megcsinálnunk, mert csak az antenna tápkábel korrodált el egy kicsit a végén, melyet levágtunk és a kábel még elég hosszú volt, hogy működjön a rádió.

- Végre megtaláltuk a vízszivárgás eredőjét, amit még tavaly Fidzsire menet észleltünk. A víztartályunkra a hajó megvétele után fedeleket vágtunk, hogy tisztítható legyen a tartály. Amikor a tartály tele volt, a vágott fedélen keresztül szivárgott a víz. A fedeleket meghúztuk, csak előtte mindent ki kellett pakolni a hajó aljából, hogy lássuk melyik fedélnél szivárog a víz. Az azért megnyugtató, hogy nem a sós víz lötyögött a rekeszek alatt.

- Ezután a hajót feltölthettük vízzel és üzemanyaggal. (Az európai szabványú gázpalackaink feltöltésére nem volt gondunk, mert ezeket Új-Zélandon nem töltik.) Jelentjük, most több szivárgás nincs.

- Elveszettnek hitt pufferünket megtaláltuk a tárolóban, tehát mégsem kell őket jobban lekötözni következő alkalommal (előző fejezetben konklúziónk volt, hogy máskor jobban le kell kötözni a puffereket). De még mielőtt megtaláltuk volna, vettünk egy új puffert helyette. Most puffer túltengés van a fedélzeten. Nem baj, ha az egyik ereszt akkor az mehet majd ki a hajóból.

- A polikarbonát ablakainkat 2002-ben tettük be és körülbelül tíz évre rá felpolíroztuk. Most ismét kezdtek átláthatatlanná válni és bemattulni. Eddig azzal vígasztaltuk magunkat, hogy legalább annyira nem látnak be, mint amennyire mi nem látunk ki. De persze, ezzel csak hitegettük magunkat, mert az újrapolírozás kis időbe beletellene és gép meg áram is kellene hozzá. Szerencsénkre találtunk egy polikarbonát lámpabúrára ajánlott anyagot (Turtle wax a neve). Köszönet a tervezőnek, hogy nem UV védő bevonattal cserélte ki az ablakokat. Kipróbáltuk az egyik kis ablakon és máris újra kilátunk rajta. Most újra használatba vettük a függönyt, hogy mások ne lássanak be.

- Bevásároltunk. Jóllehet még a Fidzsire megvett készleteink sem fogytak el teljesen, azért egy-két legszükségesebbnek tartott élelmiszert vásároltunk a készleteinkhez. A taxisnak tovább tartott be- és kipakolni az árut amit 5 bevásárlókocsival hoztunk el, mint visszavezetni a hajóhoz. Nem ez volt a legkifizetődőbb fuvarja.

- Az új Rotorkánk sokkal laposabban fekszik a fedélzeten, mint a korábbi. Most dícsérjük a napot, hogy nem voltunk lusták indigózni, csiszolni, indigózni, csiszolni stb. Két kis bökkenő akadt azonban. A csónakba tervezett evezők kiesnek, ha a hajó rászkódik, mert a boci fejjel lefelé fekszik a fedélzeten. Ezért az evezőket rögzítenünk kellett. Ezenkívül a tartó trapézok amelyeket a korábbi Rotorkához terveztünk túl nagyok voltak.

- Letisztogattuk a hajó alját és a propellert.

- Elpakoltunk a fedélzeten és az esetleges repülőtárgyakat is rögzítettük.

Jelenleg a Kawau szigeten állunk Aucklandtől északra, a teljes listáját az előkészületi munkáknak csak induláskor töltjük majd fel. Addig is érjétek be ennyivel, mert most géperővel dolgozunk, hogy mielőbb indulni tudjunk.

Kawaut azért emeljük ki, mert ezen a szigeten élt valaha Sir George Grey aki 1870 körül kisméretű erszényes állatokat (kenguru féléket - wallabies) telepített be ide. Ezek az állatok mind a mai napig itt élnek a szigeten. Képet láthattok erről az állatról a 2010 január 23-i naplóban a Kirándulgatások címszó alatt.
Rotorka felhúzásaPufferekkelAuckland
Auckland Harbour hídTurtle wax előttTurtle wax után
PalacsintaHideg a vízHajó tisztítás


1. nap, 2014.05.11. Vasárnap, Whangarei

Kawau - Mansion House Bay
Egyelőre nem indulunk a trópusokra. A következő hétre túl jó az időjárás-előrejelzés. Sehol egy vihar vagy egy front vagy valami aggasztó. Túl nagy a csend. Gyanús....
Inkább ráérősen elfogyasztottunk egy finom tükörtojást és kényelmesen átmotoroztunk (szél nincs) Whangareibe. Láttunk néhány pingvint útközben úszkálni a vízfelszinen és legalább teszteltük az új automata kormányt.

Az újonnan beszerzett autopilotunkat egy Simrad TP32 változatot használtan vettük. Ez a változat legalább kormányozni tud sima vizen. Az előző változat egy Simrad Wheel Pilot (WP5000) volt és már új korában problémák voltak vele pedig egyszer már ki is cserélték.

A TP32 -est csak 6-7 tonnás hajóhoz ajánlják, de a mi áruval megrakott 10 tonna feletti hajónkhoz csak sima tengeren való motorozáshoz kell, amikor nincs szél, mert különben szélkormányt használunk.
Little Barrier szigetAutopilotAutopilot


2. nap, 2014.05.12. Hétfő, Paihia - Opua mellett

Bream Head mellett
Poor Knights szigetek
Poor Knights szigetek
Ismét szélcsendes napra ébredtünk. A gyönyörű napsütéstől már korán kipattant a szemünk. A szép időt hasznosan akartuk eltölteni, ezért tovább indultunk észak felé, a Poor Knights szigeteket útbaejtve. Ez egy védett terület, szubtrópusi élőlényekkel, búvárok és sznorkelezők járnak ide. A szigetek egy errodált részei egy öreg vulkánnak. A mai formációk pedig egy helyi áramlásnak köszönhetőek. Megfordult a fejünkben egy sznorkelezés, de a sziget körül mindenhol több mint 30 méternél mélyebb a tenger, ezért nem igazán lehet horgonyozni. Ráadásul hiába volt szép napsütés és gyenge szél, azért májusban már elég hűvös van a sznorkelezgetéshez Új-Zélandon. Már turistahajók sincsenek, amely a szezon végét jelzi. De azért körbecirkáltuk a szigetek zeges-zugos és barlangos részeit. A tenger pedig igazi mélykék volt és nagyon tiszta.

Délután érkezett egy kis szél, amit arra használtunk, hogy leteszteljük a vitorlákat és a szélkormányt is, minden működik. Ami kicsit aggaszt minket, hogy a motorhőmérséklet kicsit magasabb 3-4 fokkal mint szokott lenni (még mindig a normál értéken belül). A tengervízhűtést megnéztük, az rendben van. Még a termosztátot kell ellenőriznünk az átkelés előtt.

A Bay of Islands bejáratához naplementekor érkeztünk, fölöttünk már frontfelhők gyülekeztek, amely igazán holnap fog ideérni. Sötétben értünk megszokott horgonyzóhelyünkhöz Paihia-ban (Opua mellett). Opuából fogunk kijelentkezni az átkeléshez.

Tervünk az, hogy a front elvonultával és egy Új-Kaledóniánál kialakulóban levő trópusi képződmény elhaladtával elindulunk (ebből az utóbbiból még ciklon is lehet). Email-en elküldtük a notifikációt az esetleges kijelentkezéshez, melyet 72 órával az indulás előtt kell beadni.

Este 19.30-kor próbáltuk Tamásékat a Norvikon hívni (2 nappal ezelőtt indultak Whangareiből Fidzsire), de a hívás nem sikerült. Rájöttünk, hogy véletlenül duplex csatornát adtunk meg nekik. Küldünk nekik egy email-t, hogy holnap próbáljuk újra.
Poor Knights szigetekPoor Knights szigetekPoor Knights szigetek
Lemenő napBay of Islands bejárataSzikla - emelkedő elefánt


3. nap, 2014.05.13. Kedd, Opua

Benzinkút - Opua Marina
Paihia-ban ébredve mosolyogva láttuk, hogy sikerült pont a hajózási csatorna mellé dobnunk az előző este a horgonyt. Még jó, hogy pont nem beledobtuk, mert akkor kerülgethettek volna a hajók.

Az előkészületi listánk következő része:

- Reggel bebociztunk Paihia kikötőjébe és újra feltöltöttük a friss árukészletünket. Az ember már azt gondolná, hogy a hajó már tele van, de még így is, minden egyes alkalommal eltűntethető egy-egy kosárnyi áru a különböző tárolóhelyeken. Elmélet: ha egy hajó tele van még egy kosárnyi áru mindig belefér. Csak később győzzük megtalálni őket! A hajó sűllyedését az áruktól leglátványosabban a WC-ben lehet megfigyelni, mert itt folyamatosan emelkedik a vízszint, ahogy az áru jön be. Már az is eszünkbe jutott, hogy a motor melegedését is az okozza, hogy a kipufogó cső egy része kicsit víz alá került, de a termosztátot, még meg akarjuk nézni ettől függetlenül.

- Felszedtük a horgonyunkat és bemotoroztunk Opuába, ahol egy bóját foglaltunk, így a marina teljes szolgáltatását igénybe vehetjük (zuhanyzó, mosoda stb). Pont nem volt áramlás, így gyorsan beálltunk a benzinkút mellé, ahol az üzemanyagot és a vízkészletet is újratöltöttük. Mellettünk egy kedves úr egy katamaránról, megcsodálta a viharhorgonyunkat (parachute anchor) és elkezdte mesélni, hogy valamikor a 80-as évek végén, neki is ki kellett raknia a viharhorgonyt. Fidzsiről jöttek Új-Zélandra és bizony egy 70 csomós szélbe kerültek. Mondtuk, hogy nekünk csak biztonsági okokból van fenn a hajón, de azért nem kívánjuk használni, mert mi csak olyan tavi vitorlázók vagyunk.

- Délután megcsináltuk a nagy mosást. Ez alatt azt értjük, hogy az ágynemű is benne volt (ettől lett igazán nagy a mosás). Természetesen mindig akkor kezd elkezdeni esni az eső, amikor ennél a műveletnél vagyunk.

- Még eszünkbe jutott, hogy kifogyott a csiszolópapírunk és a hajósboltba is benéztünk. Ha már itt voltunk vettünk egy két csalit is a pecázáshoz. Kiderült, hogy itt töltenek búvárpalackot, ezért megbeszéltük a boltossal, hogy holnap behozzuk a mienket is, mert mire a propellert és a hajó alját letakarítottuk a mindenféle herkentyűktől addigra már csak kb fél órányi levegő maradt benne (másfél óráig voltunk a víz alatt).

- Nagy fejtörést okozott amikor kiderült, hogy nem kell se Vanuatura se Új-Kaledóniába napokkal előre bejelentkezni. Ez azt jelenti, hogy bárhova mehetünk, ahova a szél fúj. De ez azt is jelenti, hogy nem muszály előre eldönteni, hova akarunk menni. Ezért már az útvonal tervezéssel is gondban voltunk. Most végül hova is menjünk először?

- Az útvonaltervet végül is elkészítettük (csak fel kell tölteni a GPS-be). Végül úgy döntöttünk először Vanuatura megyünk, mert oda malária gyógyszer kell még a 21. században is (néhány szigeten). Ezért mi rövidebbre tervezzük utazásunk ezen a részen. Különösen azért, mert minket imádnak a szúnyogok, de ez a feltétlen szerelem viszonzatlan marad részünkről. Másrészt mert nagyobb a bevihető alkoholmennyiség. Végül pedig azért mert ha lefogytak a készleteink akkor a francia Új-Kaledóniában be tudunk majd vásárolni. Új-Kaledónia mellett az szólt, hogy közelebb van Új-Zélandhoz. No hát, így filóztunk, aztán majd meglátjuk, hogy is alakul.

A vámhivatal előtt összeismerkedtünk egy hajós párral (dél-afrikai és francia), akik együtt keltek át a Panama csatornán Áronnal. Még emlékeztek, hogy Áron legénysége kiszorult a hajóból és a bóján aludtak a Gatun tavon. Kicsi a világ!

Norvikékkal reméljük minden rendben van, mert új csatornát küldtünk nekik, ami most már simplex, de hiába hívtuk őket az előre megbeszélt időben, a kommunikáció a két hajó között nem jött létre. És az email-ünkre sem válaszoltak.


4. nap, 2014.05.14. Szerda, Opua

Opua marina a reggeli ködben
Megtalált csatlakozó
Száguldás Rotorkával
Reggel nagy ködre ébredtünk.

Az előkészületi listánk folytatása:

- Felhívtuk a Yanmar szervizest a motor melegedésével kapcsolatban. Azt mondta, hogy amíg a tűrőhatáron belül van ne aggódjunk. A termosztátot sem érdemes szétszednünk, mert csak 90 foknál nyílik ki teljesen, de a hőmérséklet eddig nem ment feljebb mint 85-86 fok. Azt javasolták, hogy vegyünk Salt-away -t, hogy áttisztítsuk a hűtőrendszert. Azért a biztonság kedvéért megrendeltünk a Yanmar szerviztől az ó-gyűrűket a hőcserélőhöz és az új termosztátot is. Előreláthatólag holnap reggelre megérkezik. És beszereztük a Salt-away -t és egy Fuel doctor üzemanyag kondicionálót is.

- A ponyvástól sikerült egy UV-álló takarót szereznünk a szörfdeszkákhoz, melyek az oldalkorláton vannak felkötve.

- A búvárpalackunkat elvittük feltöltetni a hajósboltba. Itt azt mondták, hogy igaz, hogy csak kétévente kell a palackot nyomáspróbára vinni, de szemrevételeztetni minden évben kellene. Mi kértük, hogy akkor csinálják meg ezt is mert a palackot tavaly vettük Új-Zélandon újonnan (azért vettük, mert tavaly nem akarták az európai palackot feltölteni). Erre azt felelték, hogy ezt nem tudják a helyszínen megcsinálni, a palackot el kell szállítani. Amikor azt mondtuk, hogy azt már nem tudjuk megvárni, akkor felajánlották, hogy nekünk bevizsgálás nélkül is feltöltik, mert látják, hogy a palack vadi új. Miután otthagytuk a palackot, szaladtak utánunk a boltból, hogy mégsem tudják feltölteni, mert az adapterünk európai szabványú. Több se kellett palackostúl együtt visszamentünk a hajóra, hogy megkeressük a új-zélandi csatlakozót. Egy ilyen kis kütyüt általában nehéz megtalálni a sok tartalékalkatrész között, de mi már annyira elhatároztuk, hogy ezt a palackot már csak azért is feltöltetjük, hogy kb 5 perc keresés alatt meg is volt a kütyü. Több kifogás már nem volt a boltban csak az, hogy már csak holnapra tudják a töltést megcsinálni. Úgy legyen!

- A vámosokat is felhívtuk, hogy várhatóan pénteken hagyjuk el Új-Zélandot. Pont most van telihold és fényárban úszik a kikötő a hold ezüst fénye alatt. És már nagyon bennünk van a bugi az induláshoz. Összefutottunk a Dream Away hajósaival is akik idén kihagyják a hajózást, de jövőre Vanuatuval folytatják.

A Norvikéktól megkaptuk az email-t, hogy minden oké. Ismerős alaszkai hajó a Galactic érkezett mellénk. Az ő terveik kicsit hűvösebb vidékre szólnak, Patagóniába.
Régi szörftakaróÚj szörftakaróTelihold - Opua Marina


5. nap, 2014.05.15. Csütörtök, Opua - indulás előtti nap

Yoda mester - Az erő legyen veletek!
Az utolsó frontfelhők lassan haladnak el felettünk. Holnaptól a szél fokozatosan enyhül itt, Új-Zéland északi részénél. A vámhivatalba bejelentettük holnapi indulásunk és 8.30-ra beírtak minket a kijelentkezésre. Az előkészületi listánkon lassan mindent kipipáltunk és már csak az indulás előtti utolsó vacsoránkra tudunk gondolni az Opua Cruising Club-ban. Vajon a steaket vagy a helyi hamburgert válasszuk (mindkettő isteni)?

Az előkészületi listánk befejező része:
- Megérkeztek a Yanmar alkatrészek, melyeket az előző nap megrendeltünk.

- A búvárpalackot is feltöltötték.

- Friss pékárut rendeltünk holnapra a helyi kisközértben. Ez is 8.30-ra érkezik.

- Becsiszoltuk Rotorkának az új bronz evezővilláit, mert az aluminium villák elgörbültek.

- Letakarítottuk a fedélzetet, hogy kényelmesebb legyen az utazás. (A hajóban már mindent elpakoltunk.)

- Kivittük a szemetet. A marina kulcsa nyitja a helyi szeméttárolót (máskülönben 5 dollárt kellene fizetni zsákonként a szeméttárolásért). A szemét között volt egy tönkrement puffer és a szörftakaró vékony kartonhengere. Még ki sem szálltunk a csónakunkból a partra, amikor egy halászasszony lecsapott ezekre. Vétek lenne ezektől megszabadulni! -kiáltotta. Így odaadtuk neki ezeket a számára értékes kincseket. Nagyon örült a gyorsan jött zsákmánynak.

- Az oldalablakokat beragasztottuk ragasztószalaggal, arra az esetre, ha ránk szakadna egy nagy hullám, hogy véletlenül se ázzanak be.

- Hátszelünk lesz és már a spinakker boom-ot is felszereltük.

Az előkészületeken kívül: Borókáról (az elkövetkező napokban fog megszületni a családban) várjuk az otthoni híreket. A naplónak ezen részét neki dedikáljuk. Ha felnő látni fogja, hogy családtagjai milyen őrült és nagy fába vágták fejszéjüket a születése napján. Szintén üzenjük, hogy a zalalövői drukkolótáborunkra is sokat gondolunk. Ha valaki a dedesi dödöllét ki akarja próbálni, az foglalhat szállást a booking.com -on a zalalövői vendégházba (Dedesi vendégház Zalalövő) és biztos nem fog csalódni.
Ha már a reklámoknál tarunk, a Silva műszereink is nagyon jól működnek.

A hajón nem lehet unatkozni és nagyon sok élményben van részünk, de így is mindenki nagyon hiányzik és sokat gondolunk családtagjainkra és barátainkra. Ezen kívül mindenkinek köszönjük az emaileket és külön örülünk a vendégkönyvünkbe való bejegyzéseknek is. AZ ERŐ LEGYEN VELETEK!


6. nap, 2014.05.16. Péntek, Átkelés 1. nap

A kijelentkezés reggel 8.30-kor megtörtént és a hivatalnok ugyanaz a személy volt aki tavaly. Így csak megnézte a papírokat és már mehettünk is. A pékárúval (3 kenyér és 8 croissant) már vártak ránk a boltban és papírzsákot is tudtunk szerezni tőlük, hogy ne fülledjen be a kenyér.

A hajó már teljes harci készültségben várt ránk. Úgy nézett ki a spinakker és a főárboc boommal, mint Don Quijote, aki pont a szélmalmokkal készül hadakozni. 10.30-kor beindítottuk a motort, majd elengedtük a bóját és már indultunk is.

Uticélunk Vanuatu és tervünk, hogy az Anatom szigetnél jelentkezünk be (ez a legdélebbi sziget, ahol be lehet jelentkezni). Ezután déltől északra fogunk haladni a szigetek mentén. Opua és Anatom között 934 tengeri mérföld a távolság. A poziciónkat minden nap új-zélandi idő szerint éjfélkor fogjuk feltölteni.

(Előző nap még tudtunk beszélni a Norvik legénységével az SSB rádión. Minden rendben van velük. Megbeszéltük, hogy minden este 8-kor próbáljuk hívni egymást).

A Rotor harci díszbenOpua közértBoci parkoló
Boci parkolóOpua Crusing Club A Rotor vár az átkelésre


Atkeles 1.nap folytatas

Úgy t?nik mi voltunk az egyetlen kijelentkez? hajó Opuából (el?z? este a dél-afrikai, francia páros indult még a trópusokra). Az SSCA (South Seas Cruising Associaton) hajósai a múlt héten indultak el. Az els? napunk forgatókönyv szerint alakult. A Marinát kiáramló, segít? áramlással hagytuk el, indulás után egy órával már kapcsolhattuk ki a motort, és ahogy terveztük, az el?rejelzés alapján, dél-nyugati hátszéllel vitorláztunk ki a Bay of Islands-b?l. A két génoa vitorlánkkal pillangózunk. Ezután, a szelíd, napos id?ben, pontosan az el?rejelzés szerint a szél befordult délire. Ebben a déli szélben folytattuk utunk Új-Zéland partja mentén és már naplementekor alig láttuk a partokat. A hullámok olyan kellemesek voltak, hogy a benti matracokat kipakoltuk a cockpitba és ezeken napoztunk, amíg a nap teljes pompával le nem bukott. A Rotor tökéletes harmóniában az elemekkel, kellemes és stabil szélben (18 csomó), hátulról jöv? hullámokon szörfözött. A pillangóhoz felszerelt vitorláinkat is csak egyszer kellett reffelnünk. Este 6.49-kor feljött a sajtszabású kerek hold és teljes fényárban folytattuk utunkat a csökken? erej? szélben (13-14 csomó). A váltott ?rség szerint mind a ketten nagyon jót durmoltunk. Az ?rségváltások között pattogatott-kukoricát majszoltunk. Az id?t a déli szél miatt elég h?vösnek érezzük, ezért még kell a kabát a fedélzeten, de a nappali 18 fok és esti 16 fok elég kellemes a tavalyi 5 fokhoz képest.
Az el?rejelzés szerint a déli szél lassan be fog fordulni dél-keletire, amellyel tovább pillangózva feltolatjuk magunk Vanuatura. Azért még nyugtával dícsérjük a napot.

A Norvikkal próbáltunk rádiózni ma este 8-kor de kapcsolat nem jött létre (reméljük, hogy ennek oka, ismét csak a pörkölt menü). Holnap újra próbálkozunk.

Éjfélkor 858 tengeri mérföld van hátra (új-zélandi id?).


7. nap, 2014.05.17. Szombat, Atkeles 2. nap

A mai napi vitorlázás hasonlóan folytatódott, mint a tegnapi. Nyitott tet?ablakokkal, pillangózunk el?re. A napot így lehet összefoglalni: f?zés, evés, ivás, olvasás, zenehallgatás és alvás. A szél is befordult dél-keletire és 15-20 csomó között változik, mely elég kellemes hátulról. Egy kicsit próbáljuk az irányt keletebbre tartani, mert ez a szél tovább fog fordulni keletire. A döghullámzás kicsit megn?tt, melyet az új-zélandi partok mentén elvonuló ciklon ered?jeként tudunk be. Ezek a hullámok (3 m) is hátulról jönnek, nyújtottak és laposak, ezért jókat szörfözünk rajtuk. Az id?járás térképek alapján, a jó szelet és a jó id?t egy anticiklon hozza (high), melyet két kicsi ciklon (low) tart ilyen sokáig a fejünk felett (egyik az új-zélandi elvonuló, a másik a Fidzsinél keletkezett ciklon). Néhány hajót hallunk a rádión és az AIS-en is látunk, de ezek a hajók nagyon messze vannak és szabad szemmel nem láthatók. Ami még érdekes, hogy a tiszta és borús ég váltakozik felettünk, de láthatóan ezek a felh?k jó id? felh?k. Éjszaka szépen világít a hold a tejút is jól látszódott a kristálytiszta leveg?ben. A nappali és esti h?mérséklet is 18 fok.

Este 7-kor sikerült a rádión a Norvikot befognunk. Sajnos valamilyen zavar miatt ?k nem igazán hallottak minket. Ha jól hallottuk, a Fidzsin kialakult ciklon szélét súrolják.

Éjfélkor 749 tengeri mérföld van még hátra.

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:12

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2028805