| 2007.04.01 - 2007.05.12 »» 4/5 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
28. nap, 2007.04.28. , QuitoIrhatnank sablonos leirasokat Quito (Equador fovarosa) szepsegerol es kulturalis vonzerejerol, gyonyoru templomairol, katedralisairol. Mindez igaz is a varosra, de megis azt gondoljuk a varos hangulata az ami leginkabb megfogja az embert.
A hegyek kozti zotykolodos ut utan reggel 6.30-kor leptunk az ebredezo Quito buszpalyaudvarara. Nedves, hideg, magaslati levego csapott az arcunkba (Quito 2850 meteren van), ezert erosen elgondolkoztunk azon, hogy az eppen ott tekergo utcai arustol egy-ket sapkat, salat es kesztyut beszerezzunk. De vegul megmakacsoltuk magunkat es azt mondtuk, erre a par napra a sajat keszletekkel is beerjuk.
A gyors es olcso hotelszoba szerzes utan bevetettuk magunkat az ovarosba.
A rendezett es tiszta tereken a padokon elmelkedo emberek figyelik a templombejaraton be-es kiaromlo latogatokat. Nehany koldus a templomlepcson szorja aldasat a helyi iskolasoknak, akik reggeli pekaruval es forrocsokoladeval latjak el oket, csupan joszandekukat mutatva az ehezoknek. Utcai arusok minden fele, akik a ruhazattol az elelmiszerekig mindent arulnak. Oket maszatos gyermekeik rajongjak korbe, akiknek dus, sotet hajuk kocosan omlik a homlokukba. Az utcak esos idoszaki szurkeseget a jarokelok szines poncsoi torik meg, az ember csak ugy kapkodja a fejet a sok szin lattan.
A varos kornyezo hegyeibol neha-neha mutat meg egy-egy reszletet az elvonulo felhok szuneteiben, amelynek fo latvanyossaga a Quito Szuze szobor fenn a hegyteton.
A hegyes-dombos utcacskakon gornyedezo, komorarcu indianok cipelik nehez batyuikat a varosi piacra igyekezve eladni portekajukat. Nehany helyen kalapos indian holgyek arulnak az utcan, mikozben szol a sip es a harmonika. A hidegtol a nyakukat is melyre huzzak poncsojuk ala, igy csak vastag hajfonatuk log a hatukra a ruhazat alol.
Emelett a varosbol nem hianyzik a moka es a modernizaltsag sem.
Golyalabas bohocok, mutatvanyosok es szines papirfiguras boltok valtjak egymast a jol infrastrukturalt trolival behalozott utcakon...
Szamunkra Quito mindezt mutatta, mindossze egy nap leforgasa alatt. |
29. nap, 2007.04.29. , Zakatolunk-Cotopaxi Nemzeti ParkAz Andok hegyiben emberek elnek messze a varosi civilizaciotol. Ezert ezek a hegyek jo szolgai a szemlelodonek, aki kivancsi az eletukre.
Minden hetvegen egy vonat indul Quito-bol a Cotopaxi Nemzeti Parkba az Andokon keresztul. Erre a vonatra mi is felpattantunk.
A vonat nem is igazan vonat, hanem egy autobuszbol atszeparalt szerelveny, amelyet kerekeitol megfosztva sinre kenyszeritettek es egy masinisztat adtak melle.
Igy zakatoltunk zold hegyeken-volgyeken a kituzott cel fele, korulottunk novekedtek a felhokbe burkolozott hatalmas hegyek. Ma sem lesz tiszta eg...
Sajat gondolatainkba merulve bamultunk ki az ablakon: egy friss mezo, egy dus erdo, egy szalmatetos kunyho stb.
-Jegyeket kerem! - harsant fel a kalauz hangja mellettunk. Osszerezzeve tudatosult bennunk, hogy vonaton vagyunk es egy szemely, csendes szemlelodesunk megzavarva, gyurott jegyeinket keri. Gyorsan probaltunk toluk megszabadulni, hogy gondolatilag ujra a tajjal egyesuljunk.
A vonat keskeny volgyeken es meredek sziklafalak mellett tortetett. Az sem zavarta meg, hogy a helyiek is a sineket hasznaltak az autozas, legeltetes es kerekparozas soran, neha felreugralva a szerelveny elol. Nics mas jarhato ut a hegybol lefele. Egy szembejovo hegyrol ereszkedo teherauto eppen, hogy csak felre allt, hogy a vonat el tudjon haladni. Sajnos, a felreallast elnezte es a vonat elsodorta a kocsi szelet. Csikorgo kerekek, gyors karfelmeres es kis szitkozodas utan folytathattuk is az utunkat.
Egy kis falu kovetkezett. Rendezett, megmuvelt foldek tarultak elenk, es csinytalan gyerekek rohantak a vonat fele. Biztosak vagyunk benne, hogy minden vonatnak helo-t intenek szeles mosollyal az orcacskajukon.
Mi tovabbra is bamultunk kifele, a kerodzo tehenek pedig befele a felig leragott mezoik mellol.
Hopp! Egy riska a sineken! A vonat dudaszora gyorsanodebb vergodott. Meg sem alltunk a kovetkezo faluig. Itt egy bodegaban egy asszony friss illatu peksutemenyt arult. A mini palyaudvar kihalt, meg padok sincsenek, sem WC.
Ujabb dudaszo es a vonat jelzi a tovabbindulasi szandekat. Mi is visszaszalltunk. A kovetkezo haznal disznoetetes, ezutan az anyadisznot teritettek le a kicsinyei. Majd egy volgyes kanyarban egy pasztor legeltette lamait. Hogy a vonat el tudjon menni, probalt felkapaszkodni a dombtetore a lamakkal egyutt. A lamaknak ez nem is jelentett gondot, annal inkabb neki, ezert probalt a volgy es a vonat kozott elhelyezkedni. Sikerult is neki.
Megerkeztunk a nemzeti parkba. Jollehet a felhok miatt a Cotopaxi vulkan hofedte csucsait nem lehet latni, egy kirandulast lehet tenni a nemzeti park teruleten, az erdoben. Mi is ezt valasztottuk es osszeismerkedtunk egy helyi parral, akik keszsegesen mutattak meg nekunk az erdo kulonleges novenyvilagat. A fak toven kiult kemikalia a vulkani tevekenyseg jele. Ne felejtsuk el, hogy a moha itt nem az eszaki egtajat jelenti (deli felteken vagyunk). Saros reszeken gazoltunk, merengo lamak kozott, hogy visszaerjunk a vonat visszaindulasaig Quitoba, mikozben eleredt az eso. |
30. nap, 2007.04.30. , A vilag tetejen?A ket napos aklimatizalodas utan, ugy dontottunk, hogy elmegyunk Quito kornyezo hegyeit megmaszni.
Epitettek egy felvonot (Teleferiquo), amely 4100 meterre visz fel az egyik hegyre, innen lehet kb. 4 oras kemeny gyalogturaval a Pichincha vulkan tetejere jutni, 4700 meterre.
A kora reggeli oraban elso alkalom, hogy megpillantottuk a Cotopaxi havas csucsat a Teleferiqou also megallojabol. Szep tiszta volt az eg, jollehet mar kezdtek a feher felhok gyulekezni. Ahogy tudovel birtuk, megmasztuk a Pichincha-t. Ezzel eletunk magassagi rekordjat megdontve. Hihetetlen elmeny volt az alattunk elterulo varost latni innen. A hegyi levego nem volt konnyu ebben magassagban es ereztuk, hogy az aklimatizalodas sem volt meg teljesen eleg ehhez a turahoz, de a taj vonzott minket feljebb es feljebb, mignem a hegy tetejen eleredt a jegeso. Mikor leertunk a csucsrol olyan felhoszakadas fogadott minket, hogy tocsogtunk a ciponkben.
Este hallottuk a hirekben, hogy amig mi a Pichincha-t masztuk Quito egy masik vulkanja a Reventador kitort. Ez a vulkan 2002-ben fustbe boritotta a varost, de jelenleg csak sziklakat gorget a hegyoldalan, legalabb is ezt lattuk a TV-ben.
|
31. nap, 2007.05.01. , A vilag kozepen?Elgondolkozott mar valaki azon, hogy regen hogy hataroztak meg a vilag kozepet, hogy szamoltak ki, hogy hol futhat az egyenlito korbe a Fold korul?
Ellatogattunk a La Mitad del Mundo-hoz (Vilag kozepe) 22 km-re eszakra Quito-tol. Ez az a hely, ahol 1736-ban Charles-Marie de La Condamine expedicioja soran kimerte, hogy itt fut az egyenlito a szarazfoldon. A bejelolt vonalon, ahol az 1736-os meresek szerint az egyenlito fut egy komplexumot epitettek egy foldgolyoval a tetejen es ma egy muzeumkent szolgal, amely az equadori indian torzseket es azok eletet mutatja be.
De valojaban itt fut-e az egyenlito a mai meresek szerint is, ahol azt 1736-ban kimertek?
Korulbelul 300 metert eszakra setalva az ember erdekes dolgokat talal.
Egy ingyenes muzeum azt mutatja be, hogy a GPS vilaga ota ujabb meresek szulettek. A kutatok asatasokat kezdtek folytatni az uj mereseknek megfeleloen es azt talaltak, hogy i.e 1500-ban az indianok a mai GPS-szel mert egyenlitot fogadtak el egyenlitonek, vagy legalabb is valamilyen szent helynek. Az egyik hegy csucsan talaltak ra ezekre jelekre, amely pont a GPS-szel kimert egyenlito vonalan fekszik es egy indian falu ereklyeje pont ramutat ennek a hegynek a csucsara.
Kicsit tovabb csatangolva eljutottunk egy muzeumhoz (Solar Inti Nan), ahol megtalatuk a GPS-szel kimert egyenlito felfestett vonalat. A muzeum egy korabbi indian telepulesre letesult es tobbek kozott az indian kultura tradicioit mutatja be. Es hogy valoban itt van-e az egyenlito? Szamunkra fantasztikus elmenyeket rejtett a muzeum, es megmondjuk oszinten, hogy csupan elmeseles alapjan az ott latott fizikai kiserleteket nehez elhinni. Ezt tenyleg latni es erezni kell!
Kezdodott a koriolis-i erovel osszefuggo kiserlettel. Amikor egy vizzel teli mosdobol vizet engedtek le a felfestett vonaltol delre a viz az oramutato jarasaval egyezo iranyba orvenylett, eszakra teve ugyanezt a mosdot az oramutato jarasaval ellentetesen orvenylett lefele, majd a felfestett vonalon semmilyen orvenyt nem produkalt fuggolegesen lefele zubogott le a viz.
A masodik erdekesseg volt, hogy az emberi ellenallokepesseg lecsokken az egyenliton. Ezt konnyu volt ket osszeszoritott ujjal bizonyitani. A vonal mellett a szoritott ujjakat csak nagyon nagy erokifejtessel tudta szetnyitni egy masik ember. Ahogy a szoritott ujjak alanya a vonal felett allt meg, az ujjak egy nagyon pici erokifejtesre szetnyiltak, barhogy probalt ellenallni az alany. Megmagyarazni nem tudjuk.
Emellett az egyenliton egy tojast nagyon konnyu egy szogre raallitani.
Meg ilyen es hasonlo erdekessegekkel szorakoztattak a muzeumban a latogatokat. Mindenesetre, minket sikerult meggyozniuk, hogy valoban ott az egyenlito, ahova a GPS szerint a vonalat felfestettek.
|
32. nap, 2007.05.02. , Utazas Banos-baMielott equadori utazasunkat folytattuk volna, ellatogattunk a Guayasamin Muzeumba. Oswaldo Guayasamin Quito-i indian volt, aki csodalatos tehetsegevel es festomuveszetevel elkapraztatta a vilagot. Guayasamin a portrefesteszeten tul festett a spanyol polgarhaborurol, a nemet koncentracios taborokrol, a vietnami haborurol, Hiroshima es Nagasaki bombazasarol stb.
Delutan elindultunk Banos fele. A buszon a Rocky V. cimu filmet adtak, mikozben arusok pattantak fel es le, hogy inycsiklando edessegeiket, italaikat aruljak. . |
33. nap, 2007.05.03. , BanosBanos egy kis idilli varos egy volgyben hatalmas hegyek kozott. Az 1999-es Tungurahua vulkan (jelentese kis pokol, 5016 meter magas) kitorese miatt az embereknek el kellett hagyniuk a varost. 2003 ota a vulkani aktivitas csokkent igy a varos es attraktiv turizmusa visszatert a hetkoznapi kerekvagasba. Mindezek ellenere a terulet ma is kiszamithatatlan, igy mindig gondolnunk kell egy lehetseges vulkan kitoresre.
A szo Banos furdot jelent nem veletlenul, hiszen a varos furdoirol hires. Thermal forrasai es csodalatos vizesesei vannak.
Van egy erdekes bazilikaja is a Basilica de Nuestra Senora de Agua Santa. Az utcak nagyon baratsagosak, kis csokolade es edesseg gyartok dolgoznak rajta es lehet kostolni is. Rengeteg turista iroda van amelyek a mountain bike-on kivul hegymaszo es mas turakat is kinalnak az Amazonas-medenceben.
Este elmentunk egy hagyi turara, hogy lathassuk a Tungurahua lavafolyasat, de az esos idoszak a felhok es a kod miatt nem tul sokat lattunk belole. Ehelyett a helyiek szorakoztattak minket tuzes-faklyas tancukkal es akrobatikus mutatvanyaikkal. Meg valami helyi meleg likorrel is megkinaltak minket (volt benne maraqua, szegfuszeg es fahej meg valami palinka szeru). Jol esett a meleg ital, hiszen kicsit at voltunk fazva. |
34. nap, 2007.05.04. , Ismet csucsokat dongetunkMar olyannyira belejottunk a hegymaszasba, hogy elhataroztuk Banos hegyeit is megmasszuk. Azt a hegyet valasztottuk ki, amelyik a Tungurahua vulkan mellett van, erosen bizva abban, hogy hatha megpillantjuk a vulkan csucsat. Ennek tulajdonkeppen kicsi volt az eselye, mert esos idoszakban felhokon kivul nem sokat lehet latni a kornyeken. Banos-bol 1800 meterrol masztunk ezuttal 2800 meterre, majd leereszkedtunk Runtun faluig.
A kezdeti lepcsozest a Szuzig kesobb felvaltotta egy nehezebb terep. A maszas nehezebb volt, mint Quito-ban, mert a hegy sokkal meredekebb volt es mivel jelzesek sem voltak felfestve, egyszer el is tevedtunk es betevedtunk egy helyi tanyara a csucs helyett. Itt csak egy tehen jelzett, hogy rossz helyen vagyunk. Innen persze vissza kellett ereszkednunk mikozben heves eso kapott el minket. Hallgattuk az esore felzendulo bekak eneket a bozotosbol, es kuzdve az elemekkel vegul megis feljutottunk a csucsra. A hegycsucson a vulkan iranyaba fordultunk, de olyan szurke volt az eg, hogy nem lehetett latni belole semmit. Egyszerre ereztuk a hegymaszas sikeret es a csalodottsagot a latvany miatt. Megkezdtuk az ereszkedest es egy helyi telepules lakosai keszsegesen iranyitottak el minket Runtun falu iranyaba, amely egy kozeli telepules Banos-tol nem messze.
Lefele botorkalva az uton meg egy pillantast vetettunk hatra. Es ekkor ott volt a Tungurahua kicsit felhos pompazataban. Pofekelo hegycsucsabol tortek fel a gazok es kavarogtak az attetszo felhokkel az egen. Fantasztikus latvany volt, ahogy a feher felhok mogott egy szurke gomolygo fustot lattunk.
|
35. nap, 2007.05.05. , Kirandulas az Ordog-vizeseshezBanos nem veletlenul kapta a furdokrol a nevet. Emlitettuk mar nevezetes furdoit, folyoit, vizeseseit.
Ezt a kirandulast eredetileg az elozo napra terveztuk, de a buszunk nem jutott el az Ordog-vizesehez, mert a heves esozesek miatt hegyomlas volt a varos szelen pont a vizesehez vezeto utvonalon, ami lezarta az utat, igy a kirandulast ujra kellett kezdenunk ezen a napon.
A varosbol kivezeto kanyon menten tobb erdekes dolog is talalhato. A festoi kilatason tul a busz tetejerol, a kanyon egyik szelerol at lehet lanofkazni a masik szelere, ahol a kanyon bo vizesese lathato kozelrol.
Az esozesek miatt arado folyo egy vizeromuvet tamogat, amely szinten jol lathato
a kanyonon atvezeto egyik hidrol. Ha mindez valakinek nem eleg, le lehet ugrani a kovetkezo hidrol, gumikotelen a kanyon felett.
A busz tetejen utazni kulon moka volt, mert a sziklakrol alazudulo vizesesek neha a nyakunkba zudultak, ezen kivul a sziklafalak alatt elhaladva meg lehet erinteni a mohos hegyek sikos falait is.
Ez a kanyargos es latvanyos ut elvitt minket a Verde folyohoz, az Ordog-vizeses volgyehez. Itt egy feloras gyalogturaval ott talaltuk magunkat Equador legnagyobb vizesese elott, vagy alatt, mert szorja szanaszet a vizpermetet.
A vizeses valoban ordogien duborog alazudulva az alatta levo hatalmas sziklakra, de ahhoz, hogy a helyiek altal latott ordog fejet a sziklaban meglassuk, kell nemi kepzeloero.
A Verde folyon letesitetettek egy gumicsonakazo tavat is (levalasztva a folyorol) es a helyiek ide jarnak piknikezni. A piknikezes helyett mi egy hangulatos etterembe mentunk vacsorazni, ahol helyi zeneszek mulattattak a vendegeket.
|
36. nap, 2007.05.06. , Utolso pillantasok Banos-raA San Francisco hidrol (ami egyben a varos evakuacios utvonala is) jol lehet latni a Banos elhelyezkedeset a kanyon es a vulkan kozott.
A varoskaba mar reggel megerkezik a cukornad szallitmany, amely a varosi edesipar egyik alapjat kepezi. A moso asszonyok kihasznaljak a terulet adottsagait es mar a reggeli fenyben sikaljak a szennyesruhakat a hegyi vizeses folyasaban. A vadvizi evezes es kerekpar turak beindulnak, mikozben a reggeli napfeny vilagitja a varost.
Buszunk ismet az Andok hegyein tortet, hogy magunk mogott hagyjuk ezt az idilli kornyezetet...
A kanyon szurke tava kisert minket ki a varosbol. A ket nappal ezelotti foldomlas eredmenye meg lathato volt a hegyekben. Tobb folddel betemetett hazat lattunk es foldkupacokat, melyek eppen kikerultek egy-egy hazat. A hegy egyes helyeken olyan volt, mintha kettetort volna az ut mellett, latszodott a hompolygo viz nyoma az agyagos foldon.
Messzirol azonban a megmuvelt hegyek sakktablara emlekeztettek olyan szabalyosan alakitottak ki rajta a termofoldeket. Ezuttal Latacunga fele tartottunk. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
