| 2004.08.13 - 2003.08.16 «« 1/1 oldal «« | 2 barátunk elhívtuk egy hosszú hétvégére nyaralni. Akkor még nem sejtettük, hogy ez lesz a Rotor első igazi tesztje: 45 csomós Bora és egy új sebességi rekord! |
1. nap, 2004.08.13. , Megérkezik a legénységA 4 meghívottból ketten lemondták az utat, úgyhogy csak 2 főt vártunk. A víztartály tetején előző utunk során mindig gyűlt a víz. Megtaláltam az okát - a lábszivattyú membránján volt egy lyuk és ott minden szivattyúzásnál a szigeteletlen házba jutott a víz. Felújító készletet nem kaptam hozzá a punati hajósboltba, úgyhogy a lábpumpát majd később tudom megjavítani.
Alapvetően nem okoz problémát a hiba, hiszen nyomásos víz van a hajón. Csak éppen a lábpumpával sokkal sporolósabban és gyorsabban lehet mosogatni, nem kell a csapot nyitogatni, csukogatni, csak pumpálok egyet és már jön is a víz. Nem is tudom, otthonra is esetleg be lehetne egyet szerelni.
Este 7-kor elbicikliztem a kikötőparancsnokhoz és benyújtottam az új személyzeti jegyzéket. Engedélyezték a kihajózást.
11-kor érkeztek meg a vendégek: welcome drink, kis beszélgetés majd aludni tértünk. |
2. nap, 2004.08.14. , Sebességi rekord Borában | | A Borát Éva nyomta végig | | | Jó a víz! | | | Rab |
Éjszaka csak úgy visítottak a kötelek, megjött a Bora. Reggel 7-kor keltem és letöltöttem a legfrissebb időjárás jelentést. Moderate és Strong közötti borával indult a hajnal, ami a nap folyamán enyhülni fog. Ez 20-50 csomót jelent a Beaufort skálán. Végre letesztelhetem az általam készített állókötélzetet és vereteket! A szomszédos szlovén szerint még kicsit maradnunk kellene a kikötőbe, de mi elindultunk.
A kikötő előtt 15 csomós szélben felhúztuk a grószt és a nagy génoát majd elindultunk. Ahogy haladtunk kifele a takarásból egyre erősödött a szél és a hullámok. Mi bő negyedszélen vitorláztunk. Mikor már a jobb oldalablakokat mosta a víz és nagyon nehézkessé vált az iránytartás, betekertük a génoát és csak a grósszal haladtunk tovább. A szél megerősödött, tartósan 30 csomóval fújt, 40 csomós befújásokkal. Itt megtapasztaltam egy nagy előnyét a telelatnis vitorlámnak: ha túlterhelődik a hajó, el lehet engedni a vitorla mellett a szelet anélkül, hogy az belobogna. Kicsit sok volt az egész grósz, de tartottuk magunkat. Most kiderült, hogy amikor otthon hajnali kettőkor a terminálokat csavaroztam, oda figyeltem-e mindenre...
A hullámok nem voltak nagyok 1-1.5 méteresek, de gyakran jöttek és meredekek voltak. A fedélzetet erősen áztatták, de mi a kokpit ablakokat becsukva kellemes körülmények között haladtunk.
Ahogy Rab sziget takarásába értünk, enyhültek a hullámok és szép lassan a szél is. Ekkor néztem meg a GPS-t. Regisztrált egy 10.4 csomós maximális sebességet. Ez hajórekord. Az előző rekordot Korzika mellett hátszélben állítottuk be, 9.9 csomó volt.
Suha Punta mellett van egy kedvenc öblünk, ott dobtunk horgonyt és búvárkodtunk.
Délután a megenyhült Borában bevitorláztunk Rabra és a Marinában kikötöttünk. Városnézés, egy finom vacsora elfogyasztása után kellemesen kimerülve ágyba bújtunk.
|
3. nap, 2004.08.15. , Vasárnap, Rabról Male Losinjba | | Hamarosan tankolunk | | | Fő a biztonság |
Reggel negyed nyolckor átálltunk az üzemanyagtöltõ állomásra. Az állomás csak 8-kor nyit, de napközben szinte lehetetlen tankolni, mert nekem több, mint a moló fele kell, hogy kikössek és a pici motorosok mindig beelõznek.
Feltöltöttük az üzemanyag-tartályokat, majd elhagytuk Rabot. Vitorlát bontottunk, és egészen Ilovik sziget melletti bójákig vitorláztunk. A csatorna 2. bójáját elkaptuk és úszkáltunk, búvárkodtunk. Mindjárt az elején találkoztunk egy medúzával, úgyhogy volt, aki nesztelenül gyorsan elhagyta a vizet. Sok minden látnivaló nem volt a fenéken, rettenetesen sûrû növényzet borítja.
Este elengedtük a bóját, és 5 fordulóval elnegyedszeleztünk Male Losinjba. Az erõsödõ szélben kipróbáltam a kivehetõ 2nd stay-t, felhúztam rá egy közepes fockot. Mindjárt kellemesebb körülmények között tudtunk negyedszelezni, sokkal élesebben, mint a génoával.
Male Losinj teljesen megtelt, a partfal mellett volt, hogy 4 hajó volt egymáshoz kikötve. Kifele haladva találtunk egy rést a benzinkút mellett. Ugyan nem volt mooring kötél, de a mellettünk levõ hajóhoz hozzákötöttünk. A másik problémát az jelentette, hogy a partfal több, mint egy méterrel magasabban volt a hajó fedélzeténél. Kifele még oké, de visszafele, ittasan hogyan fogunk bejönni?
Taxival mentünk be a városba, ahol egy fejedelmi halvacsora után sétáltunk, majd visszataxiztunk a hajóhoz és nyugovóra tértünk. | | | | Ez király... | Mars a pocimba! | Egészségedre! | | | | | | |
|
4. nap, 2004.08.16. , Vissza PunatbaReggel átvágtunk a Prolaz Privlakan. Ez egy csatorna, amelyiket minden nap reggel 9-kor és este 6-kor kinyitnak. Ilyenkor át lehet rajta hajózni. Szél híján elmotoroztunk Krk kikötőjébe, szerettünk volna tankolni. Nekünk itt szintén a teljes partfal kellett volna, de a sok kicsi, apró motoros mindig beelőzött. 1 óra után meguntam és áthajóztunk Punatba. A vendégek összeszedelőzködtek, és elhagyták a hajót. Mi még Évával maradunk, holnaptól kettesben fogunk hajózni! | | |
|
