Hajónapló: Koh Lipe, Thaiföld in English

     2018.03.29 - 2018.04.25                                   »»   2/3 oldal   »»

Ugrás oldalra:123

 
...folytatás az előző oldalról

9. nap, 2018.04.06. Péntek, Adang sziget kirándulás

Adang partja
Helló
Barátainkkal elkirándultunk a Pirate (Kalóz) vízeséshez és megkerestünk Adang sziget kilátó pontjait, mivel három kilátó van egymás után, ahogy kapaszkodik az ember a sziklákon. A vízesésnek a száraz évszakban nincs nagy hozama, de kis tókájában apró rákok vannak, melyek pedikűrözik az ember lábát (100% bio és ingyenes halpedikűr), és jól hűsíti az embert a vize. A vízesés is és a kilátók is ki voltak táblázva, de a kilátókhoz csak azután találtuk meg az utat, miután az üdülőt elhagyva egy félórás erdei sétaúttal egy kempinghez jutottunk a következő parton. A kilátóhoz sziklákon kell felmászni (kb 45 perc az út a hegy aljától a 3. pont), de ki vannak függesztve kötelek, melyeken fel lehet kapaszkodni, ahol szükséges. Csak a meleg lassított minket, de a csodaszép kilátásért ezen a tiszta napsütéses napon nagyon megérte felmászni. A déli pihenőnket a kemping éttermében töltöttük és mázli, hogy még 2 előtt rendeltünk, mert 2-kor bezárt az étterem. Ezután barátaink hajóján fejeztük be a délutánt, mert még annyi megbeszélni valónk volt velük, és tudtuk, hogy másnap indulnak tovább. Adtak egy csomó jó ötletet az ázsiai hajótárolásunkhoz. Este ismét velük, Ko Lipe egyik vendéglőjében vacsoráztunk, hogy együttesen megkoronázzuk a napot. Mindenki jól elfáradt a nap végére, mert sokat gyalogoltunk és kapaszkodtunk a sziklákon a rekkenő hőségben. Szép nap volt.
SziklákkalErre van a vízesésAz erdőben
MászunkPirate vízesésTengerpart a kempingnél
Adang szikla 1. kilátóKoh Lipe szigeteKoh Lipe szigete Adang-ról nézve


10. nap, 2018.04.07. Szombat, Beerősödik a passzátszél, elbújunk az Adang mögé

Reggel még az indulásuk előtt egy kávéra beugrottak a barátaink. Nehéz elszakadni, mert tudjuk, hogy megint egy darabig nem fogunk találkozni. Miután felhúzták a horgonyuk, mi is felhúztuk. Az időjárás-előrejelzés a passzátszél beerősödését jelezte, úgyhogy inkább kicsit arrébb horgonyoztunk az Adang sziget déli részére (itt nincs net). Jóllehet az erős szelet nem kaptuk meg (csak egy-egy erősebb befúvást hallottunk), a sziget mögé valahogy mégis bekanyarodtak a hullámok és kicsit billegős volt a horgonyzó hely. Próbáltunk minél közelebb állni a parthoz, már amennyire lehet a korálloktól és egyszercsak azt vettük észre, hogy egyre több hajó áll körülöttünk. Világos volt, hogy a Ko Lipe melletti horgonyzó hely rosszabb volt, mert innen álltak át a hajók. Az erős szélben a vékony csatornában feltornyosodhattak a hullámok..


12. nap, 2018.04.09. Hétfő, Sznorkel túra és megjöttek finn barátaink

A reggeli kite-ozás után sznorkelezni indultunk, amikor megérkeztek finn barátaink is a hajójukkal. Az április 13-án levő Songkran ünnepségre (thai új évi ünnepség) gyülekeznek az öbölben a hajók. Gyors üdvözlés után folytattuk utunkat Jabang sziklájához (itt vannak a vöröses korallok). Ezek a korallok olyan gyönyörűek, mint egy virágos kert, csak olyan sok a turista és a hosszúfarkú hajó, melyek a turistákat hozzák, hogy a lábak és kötelekben csimpaszkodó emberek alatt meg kell találni a korállokat.
Valahogy hűvösebb volt a víz, mint szokott lenni, mert mindketten fáztunk benne, ezért kicsit kimentünk a Koh Hin Ngam partra felmelegedni. Itt érdekes simára csiszolt fekete kövek vannak. Egy parkőr kedvesen megkérdezte, hogy kifizettük-e a park díjat (200 baht fejenként, de a hajósok általában megússzák a fizetést), amit eddig még soha senki nem kérdezett tőlünk. Meg kell szoknunk, hogy Thaiföldön mindenért fizetni kell, és a thai-iak felfedezték azt a tökéletes gépezetet, amit úgy hívnak, hogy hogyan tudjuk a legtöbb pénzt beszedni a turistáktól. Meg kell szoknunk, hogy itt nem vagyunk mások, mint sétáló ATM-ek a szemükben. Ettől függetlenül és annak ellenére, hogy az árak lassan közelednek a nyugat-európai árakhoz (éttermekben mindenképpen), mégis olyan sok a látogató, hogy néhány partot kénytelenek elzárni a turistáktól, mert tönkreteszik a környezetet, kaptuk hírül hajósbarátainktól.


13. nap, 2018.04.10. Kedd, Szörf nap

Már reggel jó szél volt a kite felszeerlés kipakolásához. Siettünk is a Sunrise parthoz, hogy esélyünk legyen meglovagolni a szelet és a hullámokat. Csodálatos színben pompázott a kite a türkíz víz felett, így az összes turista velünk fényképezkedett.

Déltután finn barátainkkal folytattuk a szörfözést, de ezúttal a bocival húztuk egymást.
A naplemente előtt gyorsan lesikáltuk a fedélzetet, hogy előkészítsük a festéshez. Pont jókor sikáltuk, mert megjött az eső, így nem kellett sok tartály vizet használni a takarításhoz..


14. nap, 2018.04.11. Szerda, Újra az Adangon mászunk és a jobb csúszásgátlók festése

Az Adangot másztuk meg újra finn és ausztrál barátainkkal. A vízesésnél újra pedikűröztettünk a rákokkal, majd jöttek a kilátók: egy, kettő és három, szép sorban egymás után.
Igazából nincs olyan szerencsénk az Adang-gal. Az előző mászásunk után egy szúrós növény úgy beleakadt Géza ujjába, hogy utána két napig nem tudtunk vízbe menni vele, most pedig egy sétabotot választottunk a pókhálók leszedésére, ami kiderült, hogy tűzhangyák lakása volt. Ezt addig lóbáltuk, míg a hangyák megelégelték a sétapálcának használt lakás gondolatát és elkezdtek tiltakozni. Mire észrevettük, hogy abból támadnak a hangyák, már alergiás kiütésekkel volt tele Géza keze ami a fájdalmas csípéseket követte.


15. nap, 2018.04.12. Csütörtök, Befejztük a csúszásgátlók lefestését és eseménydús sznorkel

Előtte
Utána
Múlóban a hangyáktól szerzett alergia (sokkal rosszabb volt)
Ma reggel felfestettük az utolsó réteget is a jobb oldali csúszásgátlókra. A hajó most majdnem úgy néz ki, mint új korában. Azért csak majdnem, mert egy lehelettel világosabb lett a festék. Ez persze nem véletlen, mert még a színekkel is próbáljuk hűteni a hajót.

Délután sznorkelezni indultunk Ko Lipe napfelkelte oldalára. Úgy is hívják ezt az oldalt, hogy napfelkelte part - Sunrise Beach. Mi a naplemente (Sunset Beach) oldalon horgonyzunk jelenleg. Itt inkább a kőkemény korállok sorakoznak a vízben, de van egy kis vízalatti hirtelen mélyülés, ahol tűzhalat (Lion Fish), rákokat és tengerikígyót is láttunk. De az eseménydús kifejezést nem erre használjuk, bár a látvány is eseményekkel teli volt, hanem arra, hogy ezen a helyen sűrűn jönnek-mennek a turistákat szállító hosszúfarkú hajók. A turisták pedig sorra veszítik el a dolgaikat, mely tárgyak gyorsan a tenger fenekére kerülnek. Alig kezdtünk sznorizni, amikor egy fél pár búvárcipőt találtunk. Ezután egy sznorkel szemüveget, majd egy pipát. Aztán azon gondolkodtunk, hogy eme értékes tárgyakat valóban a víz mélyén kellene-e hagynunk. A hirtelen mélyülés megnehezítette a feladatunkat, mert kb tíz méteren voltak ezek a dolgok és mi nem vagyunk szabadtüdős búvárok (max kb 7 méterig megyünk). Ezért fogtuk a csónak horgonyunk és elkezdtünk vele pecázni. Néhány próbálkozás után a maszk fel is jött a horgonnyal együtt. Majd mellénk kormányzott egy hosszúfarkú csónak, ahol valaki a táskája felől érdeklődött, de mi a vízben nem értettük a kérdést és azt hittük, hogy a félpár uszonyáért jött. Mutattuk neki, hogy ott van a sarokban a sziklánál. Aztán kiderült, hogy nem az uszonyát kereste, hanem a táskáját. A táskáját? - néztünk értetlenül. Igen a táskáját felete - és a félpár uszonytól kicsit arrébb mutatott egy fekete pontra a tenger mélyén kb 13-14 méteren. Azért itt tényleg jó a láthatóság, mert Langkawin nem lett volna ilyen szerencséje, hogy tíz méter alatt észerveszi elvesztett táskáját. Próbált többször is leúszni érte szabad tüdővel, de ez a mélység neki sem ment. Velünk pedig még soha senki nem kerestette a táskáját a víz alatt sznorizás közben, ezért ez egy jó kis feladatnak tűnt, és gondoltuk a pecázós technikánkkal segíthetünk is rajta. Eltelt egy kis idő, mire sikerült beakasztani a táskájába a horgonyunk de egyszercsak a táska is és a horgony is a felszínen volt. Nyertesünk pedig egy gyorsan elharapott köszönöm után, sietett is vissza a hosszúfarkú hajóra, ahonnan a horgonyunkkal együtt vastapsot kaptunk. A sznorkelben nem jutottunk messzire, csak azt vettük észre hogy már nem zúgnak mellettünk a hosszúfarkú csónakok és már majdnem lement a nap, ezért gyorsan visszavágtattunk a hajóra.


16. nap, 2018.04.13. Péntek, A 3. újévi ünnepünk idén, thai Songkran

Thaiföldön április 13-án ünneplik az új évet. Idén harmadszor ünnepelhetjük az új év eljövetelét (a kínai volt a második). Thaiföld több részén másképp ünnepelnek. A legérdekesebb az, hogy ilyenkor vízzel, krétaporral és festékkel szórják meg egymást az emberek, mellyel csupán jó kívánságaikat fejezik ki. Mi is többször vízpárbaj harcba keveredtünk az utcákon.

Reggel arra ébredtünk, hogy jó szél van. Gyorsan a csónakba pakoltuk a kite felszerelést és egy kis homokos partra (Sunrise beach) vittük. Hiába volt jó szél a kite valahol ereszteni kezdett, ezért csónakos mentést gyakoroltunk az Adang sziget sarkában, mert a kite-tal Koh Lipe-től Adang-ig sodródtunk le. Ezután újra felfújtuk a kite-ot és megbizonyosodtunk róla, hogy valóban ereszt. Megtaláltuk a hézagot, az egyik merevítő csatlakozójánál jött szét a ragasztás.

Ebéd után arra vártunk, hogy megkezdődik az ünnepség a parton, de nagyon csöndes volt minden. Mindenesetre, mi szerveztük a saját partinkat. Négy hajó jött össze egy ausztrál katamaránon. Ritka alkalom, hogy egy keménycsónakos (nem gumicsónakok sorakoztak ezúttal a hajó mögött), fiatal társaság került össze a fedélzeten.

Este mégis bevetettük magunkat a városba és gyorsan megvacsoráztunk egy étteremben. Meglepően csendes volt az ünnepség, csak a tengerparton ment a diszkó. Rajtunk kívül, más emberek is sétálgattak vizipuskával az utcán, akikkel nagy örömünkre többször párbajoztunk.


17. nap, 2018.04.14. Szombat, Visszamentünk Rawi szigethez a hétvégére

Az előző nap után kicsit lassú volt a reggel. Körbelátogattuk hajósbarátainkat és visszahajóztunk Rawi szigetre a hétvégére, mert már kevés volt a vizünk a tartályban (csak 25 liter maradt), és egyébként is, szerettük volna újra végiglátogatni kedvenc sznorkelező helyeinket a szigetnél.
Ebéd időben érkeztünk meg, amikor megkezdődött az apály. A Rawi szigetnél van egy csap a parkőr háza előtt a parton, ahonnan vételeztük a vizet. Csak arra kell figyelni, hogy az apály miatt itt az ember könnyen a parton ragadhat- mondjuk úgy 6 órára-, mert annyira alacsony a víz. A boci - a több mint száz liter vízzel-, a homokon sem és a korallok fölött sem olyan könnyen mozgatható.
Az ebéd után nekiálltunk a hajó alját letakarítani. A hajó nemsokára kikerül a kacsaúsztatóból, és tudjuk, hogy az algagátlót csak úgy lehet kaparni a parton a hajóról, miközben az ember fejére zubog az algagátlós víz. Nos, ezt elkerülve a nagyját legalább most letisztítjuk.
A naplót ma este 7-kor írjuk, amikor is egy 42 csomós vihar vonult át felettünk keletről. Szerencsére nem tartott sokáig, de most meg esik az eső. Tessék, kellett nekünk víz? Most kaptunk!


18. nap, 2018.04.15. Vasárnap, Sznorizunk a kedvenc helyeinken

Egész korán elindultunk a bocival, hogy újra körbejárjuk kedvenc sznorkelező helyeinket. Nagyon jó volt a láthatóság a vízben, az áramlás nagyon nagyon lassú volt.
Megint jól kiáztunk a vízben.

Délután visszahajóztunk Koh Lipe elé, ahol egy kicsit átrendeződtek a hajók. Barátaink elmesélték, hogy a tegnapi vihar ezen a horgonyzó helyen nem kis bonyodalmat okozott. Az egyik turista szállító motoros jaht lyukat ütött barátaink katamaránjának oldalába, amikor beleállt az orrával. Szerencsére kijavítható, de az ember itt ne is gondolja, hogy a helyieknek van biztosításuk. A viharban a helyi hajók bepánikoltak és elmenekültek a horgonyzó helyről.
Ma viszont szép volt a naplemente és egy nyugodt estét ünnepeltünk..

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:123

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2478230