Hajónapló: Koh Lipe, Thaiföld

in English

     2018.03.29 - 2018.04.25                                   ««   1/3 oldal   »»

Ugrás oldalra: 1 2 3

Hosszúfarkú csónakok, Koh Lipe Türkiz víz, Koh Lipe A történelmi múltú Malaka-szoros után Langkawi volt az első igazi üdülős megállónk. Langkawi természeti szépségeinek felfedezését azonban kicsit megszakítottuk. A vízalatti gyenge láthatóság és a rengeteg medúza számunkra kicsit bekorlátozta a kedvelt vízisportjainkat és mivel a szorosban sem lehetett sehol jót sznorkelezni, úgy döntöttünk megnézzük a következő szigetcsoportot, mely már Thaiföldhöz tartozik. (Nemsokára kikerül a hajó a vízből karbantartásra és még ki akartuk használni ezt a lehetőséget.) Választásunk Koh Lipe-re esett (a több mint 50 szigetből álló Ko Tarutao Nemzeti Park része), mely csupán 5-6 óra hajózásra esik Langkawitól. Koh Lipe mesés szigetei ámulatba ejtettek minket és nagy meglepetés volt a jó láthatóság. Tiszta víz, türkiz tenger, szemetgyönyörködtetően mesés tájak és tudunk újra sznorizni. Mindez csak egy ugrásra Langkawitól.

1. nap, 2018.03.29. , Langkawitól Koh Lipe-re (vagy Ko Lipe) A kijelentkezést Langkawiról az előző két nap intéztük. Kedden egy bérautóval elmentünk a kikötőkapitányságra Kuah-ba és közben megcsináltuk a mosást és bevásárlást (Billion áruházban), mert tudtuk, hogy Thaiföldön minden drágább lesz. Szerdára már csak a Telagai vám- és bevándorlási hivatalból való kijelentkezésünk maradt, mert Kuah-ban a vámosok nem fogadták el a kijelentkezésünk két nappal előre. Reggel 8:30-kor indultunk Telaga horgonyzóhelyéről. Kikerültünk néhány halászcsónakot, és mint legtöbbször ezeken a területeken, megint nem volt szél, sőt olajtenger volt, és így ki is használtuk az alkalmat a menet közbeni hajókarbantartásra. Esőfelhők és delfinek azonban voltak (utóbbiak Telaga-ban is meglátogattak minket a horgonyunkon). Csigákat javítottunk, kicseréltük bennük a távtartókat fél mm-rel szélesebbre, hogy ne szoruljanak, mert a danamit görgők megduzzadtak a melegben az évek során. Sajnos a motorozás közben már hallottuk, hogy a csavartengely csapágya kikopott, mert furcsán zörög. Ezt amikor kivesszük a hajót a vízből, cseréljük, addig pedig már nem motorozunk sokat. Langkawi idő szerint 1:40-kor dobtunk horgonyt Koh Lipe déli részénél (thaiföldi idő szerint 12:40 volt csak). Kimentünk a partra bejelentkezni. Üdülős fehérhomokos parton várják a komppal (Satunból és Langkawiról) és más hajókkal érkező turistákat (külön bejelentkezési hivatal van a vitorlásoknak). Ami azonban először feltűnt, hogy a víznek igazi türkíz színe volt és olyan tiszta volt, hogy egyértelműen kirajzolódtak alattunk a korallok ez nagyon kontrasztos volt Langkawi után. Utoljára csak a keleti parton láttunk ilyen tiszta vizet. A második feltűnő jelenség a hosszúfarkú (long tail) csónakok voltak a parton. A bejelentkezés gyorsan ment, de nem értettük miért kell 200 baht-ot fizetnünk, amikor kijelölt kikötőben jelentkeztünk be, de nem akartunk 1900 Ft-on vitatkozni a hivatalnokkal, aki gyorsan thai nyelvre váltott miután megkérdeztük a fizetség okát (elvileg csak akkor kell fizetni, ha a hajó nem a kijelölt kikötőben áll). Elindultunk Koh Lipe kis zegzugos utcáin - mely a korábbi útleírások alapján csak egy-két hátizsákos turistának szóló szállásnak adott otthont,- ahol ma már hemzsegnek a hotelek, bárok és szuvenír boltok. Úgy tűnt, hogy ezen a részen több a turista, mint egész Langkawin (persze csak össze vannak zsúfolva egy helyre). Mivel már nagyon nagyon vágytunk egy igazi sznorkelezésre, nem is időztünk sokat a turisták tömegében, hanem megvettük a sim kártyát az internethez, csináltunk egy gyors összehasonlítást az árakon Malajziával szemben (konstatáltuk, hogy drágább, de még mindig megfizethető), és már siettünk is vissza a hajóra, hogy egy csendes horgonyzóhelyet találjunk. A naplemente előtt dobtunk horgonyt Koh Adang sziget nyugati részén, ahol még a naplementében csatlakoztunk néhány turistához az Adang sziget fehérhomokos öblében. A víz kristálytiszta volt. (Itt nem volt internet, mert a hegy takarta a jelet.)

2. nap, 2018.03.30. , Koh Butong sziget északi része A Húsvéti ünnepeket csendes szigeteken kívántuk eltölteni és ez nagyon könnyű ezen a helyen, mert igaz, hogy Koh Lipe maga nagyon turistás (emelett azért megtartotta thai jellegzetességeit is, tehát még nem olyan mint Bali Kuta partja, inkább mint a Gili Air vagy Trawangan szigetek), de a többi sziget szinte lakatlan, azaz csak egy-egy parkőr lakik ezeken a szigeteken, melyek a Ko Tarutao Nemzeti Parkhoz tartoznak. A legtávolabbi szigeteket céloztuk (csak körülbelül 1-1 órát kell hajózni a szigetek között). Először Koh Rawi-hoz próbáltunk lehorgonyozni, ahol több vitorlás is állt, de amikor próbáltuk meghúzni a horonyt, mindig megcsúszott (ez ha jól emlékszünk a 3. eset Opua és Tioman után, hogy megcsúszott a horgonyunk, pedig 50 kilos a horgony), ezért inkább továbbmentünk Koh Butang északi részéhez (belső horgonyzóhely), ahol egy kis szigetecske mögé dobtuk a horgonyt magányosan egy rövid heves esőben. Ennek az esőnek nagyon örültünk, mert itt olyan párás a levegő, hogy 2-3 fokkal melegebbet mérünk a hajóban, mint Langkawin, mert szinte zéro szél van. Ponyvákat teszünk fel, hogy árnyékoljuk a hajót, mert a régi csúszásgátlókon (amit még nem festettünk le 70 fokos a fedélzet, az új festetteken csak 60 fok). Nagyon meleg van. Mesés horgonyzóhely és szuper sznorkelezési lehetőség van a kis szigetecske mellett és az egész Butong sziget mellett. A korallok élnek, rengeteg a lágy korall és sok kis hal van, annak ellenére, hogy a 2015-ös El Nino év olyan magas hőmérsékletet okozott a tengerekben, hogy a legtöbb korall elhalt ezeken a területeken. A korall kert gyönyörű egy-egy tengeri rózsát mintha sárga, lila vagy kék cserépedénybe ültettek volna. A nagy halakat azért kicsit hiányoltuk, pedig itt a parkban tilos a halászat és horgászat is. (Bár 7 mérföldre voltunk Koh Lipe-től, mégis volt 3.5G net.)

3. nap, 2018.03.31. , Koh Hin Sorn A külső déli szigetekre indultunk a 8 lóerős külmotorral. Ide kellett a nagy motor, mert nagyok a távolságok bocival (2.5 mérföld) és erős áramlások lehetnek a szigetek között. Ezt ki is használtuk drift sznorkelhez. Kapaszkodtunk a bociba, miközben vitt minket az áramlás. Az egyik szigeten van egy érdekes sziklaképződmény, úgy néz ki, mintha építőkockákat tettek volna egymásra (Koh Hin Sorn), de persze ez egy szikla. A sznorkelező helyeket jól lehet látni, mert a helyiek bójákkal körülkerítették, hogy el ne ússzanak a turisták az erős áramlásban. Ezeken a helyeken a bójákra kötjük a bocit és úszkálunk a többiekkel, de a külső szigetek nem olyan forgalmasak. Az egyik sznorkelező helyen egy kedves, búvártúrán levő charter társaság felinvitált minket a katamaránjukra. Mi elfogadtuk a meghívást, mert már órák óta a vízben voltunk - erre már rég vágytunk -, és jól kiáztunk, ezért jól jött a frissítő amit kínáltak a fedélzeten. Azt mondták, hogy ők csak azt látták, hogy a semmiből megjelent egy száguldó boci a nyílt vízről (mert a külső szigetekről jöttünk) és azon tanakodtak, hogy honnan jöhettünk, mert hajót azt nem láttak (kb 2.5 mérföldre volt a hajó a Butang sziget mögött, ezért nem láthatták). Jót beszélgettünk velük és kiderült, hogy telihold partira indulnak Koh Lipe-re. Azért megadták a telefonszámukat, hogy csatlakozzunk hozzájuk vacsorára, ha mégse mennének, de mi meg a sötétben nem akartunk nagyon több mérföldet száguldani ismét egy vacsoráért, ezért azon is gondolkodtak, hogy átállnak hozzánk, de végül mégis Koh Lipe-re mentek. Mi csendesen töltöttük az estét, mert körülöttünk nagyon nagy nyugalom volt egészen késő éjszakáig. Éjszakai események: egy kicsit korán ugyan de megjött az első jele az átmeneti időnek (április). Jön az esős időszak hamarosan. Egy hirtelen nyugati vihar, a szumátra csapott le ránk, rengeteg esővel (10 cm eső rövid idő alatt), 30 csomós széllel és hatalmas villámlással. Szerencsére körül voltunk véve hegyekkel, melyek elvonzották a villámokat és a kis sziget mögött jól tartott a horgonyunk, amit folyamatosan ellenőriztünk. Csak enyhe döghullámzás maradt hátra, mely egészen másnap reggelig tartott.

4. nap, 2018.04.01. , Húsvét vasárnap, Koh Rawi sziget Rotor ponyvákkal Óriás kagyló Rawi sziget fele Még reggel is erős döghullámzás jött a szigetecske mögül, ezért a hajóval átálltunk és elbújtunk a Rawi sziget védett öblébe. Ebben az öbölben csúszott meg a horgonyunk korábban, de most csak egy motoros hajó állt mellettünk, ezért könnyű volt olyan helyet találni, ahol tartott a horgony. Kissé borús volt az idő, az előző napi vihar maradványai lógtak felettünk - gondoltuk jó kiránduló idő. A Rawi szigeten van egy vízesés, amit már korábban kinéztünk magunknak. A parton a motoros hajó legénysége fogadott minket azzal, hogy az éjszakai viharban csúszott a horgonyuk. Úgy tűnik ebben az öbölben ilyen a talaj és jobb, ha az ember biztosra meghúzza a horgonyát. A miénk most tudtuk, hogy tart, mert 2200-2400 fordulaton meghúztuk. Egy kis házikó állt a parton, ahol a helyi parkőr lakik a családjával. Hozzánk rögtön két kutya csatlakozott a háztól, amikor elindultunk a kitaposott sétaúton. Nagyon okos blökik voltak, mutatták az utat merre menjünk és közben kis gyíkokra és rákokra vadásztak. A kiránduló utat nem találtuk meg a vízeséshez, mert úgy tűnik már benőtte az erdő, de a patak medréhez elvezettek minket a kutyák, ahol úgy tűnt, nagyon otthon érezték magukat. Egy pillanatra sem hagytak minket magunkra a kutyák sem és a szúnyogok sem (az utóbbiak nem voltak kellemes társaság). Délutánra megjött a napsütés, így nem maradt más csak a sznorkelezés. Már végig sznorkeleztünk a Rawi és Butong sziget közötti csatorna mindkét oldalát. A Butong sziget sarkán a horonyzóhellyel szemben van a Majom part, amely nem véletlenül kapta ezt a nevet. A partra kijönnek a makákók és szemtelenkednek a turistákkal némi harapnivaló reményében. A turisták pedig addig fotózzák őket bátran, amíg a majmok nem kezdenek el beugrálni a csónakokba (tudják, hogy ott az étel-ital), amikor is mindenki sikoltozva veti be magát a vízbe a hajókról, a túravezetők pedig próbálják lekergetnii a majmokat a hajójukról. Messziről szemlélve vicces látvány, de őszintén szólva mi sem szeretnénk egy acsarkodó majmot a hajónkra vagy csónakunkba, mert tudjuk, hogy harapni is tudnak. Inkább távolról, tisztelettel szemléljük őket. Utitárs Az egyik kutyus Utitársak A pataknál Termeszvár? Tengeri rózsák Óriás kagyló Óriás kagyló nyílása Mintha virág lenne Tengeri uborka Muréna a majom öböl mellett Majmok partja Thai csónak Turisták fotózzák a majmokat Thai hosszú prop

5. nap, 2018.04.02. , Húsvét hétfő locsolás és sznorkel, jól kiáztunk Vagány húsvéti csirke Húsvéti reggeli, csak a sonka hiányzik Csillagom, nem kell minden korallt elpusztítani! Napsütéses napra ébredtünk a reggeli locsolás és tojásos reggeli után, program választásunk ismét a sznorkelezésre esett. Nem győzünk betelni a látvánnyal. Jóllehet a vízalatti élővilág nem olyan gazdag, mint a keleti parton volt (hiányoljuk a nagy halakat), de mégis, nagy területen ép korallokat találunk és ez hosszúvá és változatossá teszi a felfedezés örömét. Ismét Rawi sziget öblét és a kis szigetecskét választottuk délelőttre. Ez nálunk ilyenkor úgy szokott menni, hogy szinte benne felejtjük magunkat a vízben, elveszítjük az időérzékünket. Most is ez történt és a délelőtti program átnyúlt a délutánba, majd csak fél kettőre értünk vissza a hajóra. Gyorsan fel is húztuk a horgonyt és átálltunk egy kicsit közelebb Koh Lipe-hez a Koh Hin Ngam szigetecskéhez. Úgy álltunk meg, hogy a sziget megint a nyugati szelet takarja (homokos részen 10 méteres vízben a sziget koralljaitól messzebb). Az ebédet menet közben főztük meg. Ebéd után megint bevetettük magunkat a vízbe, ezúttal Jabang vízalatti szikláját fedeztük fel (16 méterről emelkedik ki csak a vízfelszín alá), ahol nagyon erős volt az áramlás (telihold van) és a turisták nem is nagyon tudtak sznorkelezni, csak kapaszkodtak a kifeszített bójákban körülöttünk. De ezen a sziklán csodálatos vörös és narancsos lágykorallok - a látvány miatt mondhatnánk -, virágoznak. De nagyon sok kis csalánozó úszik a vízben ami néhány pillanatig égő fájdalmat okoz, de utána csípésük tünet mentesen elmúlik. Szépen el is ment a nap és mi a nap végére megint jól kiáztunk. Éjszakai kis vihar: arra ébredtünk hogy egy hullám megbillentette a hajót. Fél perc múlva süvítve beindult a szél (ezúttal északról), egy perc múlva jöttek a villámok is, melyek a mögöttünk levő hegyet célozták. Szerencsére nem tartott sokáig, utána ismét minden nyugalomba borult. Óriás kagylók Kukucs rákocska! De jó képű vagy! (Dog nosed fish)

6. nap, 2018.04.03. , Bal Járólap festés Borús, kicsit esős, párás időre ébredtünk. A kiránduló hajók is csak fél 11-kor érkeztek meg a körülöttünk levő kis szigetekre. Ez a hely forgalmasabb, mint a külső szigetek, de a hosszúfarkú hajók (ebből van a legtöbb) nem csinálnak nagy hullámokat körülöttünk csak az az 1-1 motorcsónak, amelyik néha eldönget mellettünk. Letakarítottuk a bal oldal járófelületét a hajón - már csak a két oldal járófelülete maradt hátra-, előkészítve ezt is a festéshez. Délutánra is maradt a párás idő, de kisütött a nap. Gyorsan lefestettük az előkészített járólapot.

7. nap, 2018.04.04. , Ko Lipe északi horgonyzó helye Ismét borús időre ébredtünk. Felfestettük a második réteget a járólapra és reménykedtünk, hogy egy darabig nem ered el az eső. Az eső nem esett, mert valahogy pont elkerült minket, de a 10-15 csomós déli szélben egyre nagyobbak lettek a hullámok, ahogy az áramlás lassan szembefordult vele. Egészen felcsúcsosodtak és a hajót az áramlás keresztbe fordította az szél-áramlás ütközőzónában. Ezért egy gyors ebéd után jobbnak láttuk, ha kicsit odébb állunk elbújva a jelenlegi széltől. Ko Lipe északi oldalán találtunk egy horgonyzó helyet, mely egész forgalmas volt, egy csomó mooringgal és horgonyzó hajókkal. Azt terveztük, hogy holnap kicsit körülnézünk a szigeten és pihentetjük a sznorkelt, mert mindketten éreztük egy kicsit a fülünket a sok merülgetéstől. A borús időben úgysem olyan tökéletes a láthatóság a vízben.

8. nap, 2018.04.05. , Rövid városnézés Pad Thai Egy hosszú városnézést terveztünk Ko Lipe szigetén, de reggel egyszercsak beállítottak rég nem látott barátaink (La Passarola, akiket 3 éve láttunk utoljára Indonéziában). Phuket-ből mentek Malajzia felé amikor megláttak minket az AIS-en, és gyorsan ide horgonyoztak mellénk. A délelőtt el is ment egy kis kávézgatással és elmeséltük egymásnak, ki, merre járt az elmúlt években. A hosszú városnézésből csak rövid lett délután, de nem bántuk. Ko Lipe szigete kicsit úgy is zsúfolt számunkra. Csak egy kicsit néztünk körül, majd gyümölcsöt és kenyeret vettünk és a naplementét újra a hajóról csodálhattuk meg.

Folytatás a következő oldalon...

Ugrás oldalra: 1 2 3