Hajónapló: Halloween in English

     2004.10.30 - 2004.11.01                                   ««   1/1 oldal   ««

Az útvonal
Késztetésünk egy kis novemberi vitorlázásra nem várt méreteket öltött, annak ellenére, hogy a meteor mindhárom napra esőt és nagy szelet mond. Nembaj.


0. nap, 2004.10.29. Péntek, A leutazás

Soma tollából:
1400CET indulás az Astoriától, ahol a társaság három tagja napi robotját töltötte.
Az első benzinkútnál máris sikerül majdnem meghiúsítani az utazást, mivel sofőrünk elkezd benzint tankolni diesel üzemű autónkba, de időben észbe kap.
Az út gyakorlatilag eseménytelen, csak Géza szkipper kísérli meg egyszer-egyszer a rádió behangolását és a Danubiuson kívül bármilyen más adó fogását. Teljesen esélytelen és naiv próbálkozás, de mint tudjuk a remény sokáig él.
Horvátországba átérve darab embert nem látunk az autópályán, viszont az eső kegyetlenül esik. Krk sziget: 2200CET. A hajót természetesen nagyon megdicsérjük, hiszen nagyon szép és nagyon jó, azonban a puding próbája az evés csak másnap következik.
Kipakolunk-bepakolunk és kis szerencsétlenkedés után kisorsoljuk az ágyakat, kivéve Gábort, aki óvatlanul és jóhiszeműen felajánlja, hogy alszik a hátsó szakaszban. Erre a többiek gonosz keselyűként lecsapnak.


1. nap, 2004.10.30. Szombat, Elindultunk

Áááhhhmmmm....
Elhagyjuk Punatot
Soma tollából:
Hhhihetetlen korán, már hajnali 8-kor felkelünk! Az ablakokon kinézve megkérdőjelezzük saját elmeállapotunkat miszerint mi a frászt keresünk mi itt, hiszen körös-körül csak szürke esőfellegeket látunk, a drótkötelek között sivít a szél, a látótávolság pedig igen elhanyagolható a szakadó eső következtében.
Azonban gyorsan úrrá lesz rajtunk eredeti szándékunk, és erős szívvel megtámadjuk sorban a kikötőkapitányságot ("lucska cafeteria" vagy vmi ilyesmi), a húsellátót (finom csevabcsicsa), a közértet (csokis fánk) és végül, de utolsósorban egy italdiszkont.
A kambúzerság sorrendjének megállapítása a tegnapi rosszemlékű sorsolás miatt már Gézára hárul. A kambúzer mint olyan a hajószakáspincérkuktamosogatófiú egy emberben manifesztálódva. Szegény.
Reggeli, vízkészletek feltöltése, elméleti oktatás, melyben megtudjuk, hogy a hajót nagyon sokféleképpen el lehet hagyni, de inkább ne. Utóbbiban a mentőmellény nem, ám a háromágú biztonsági karabinerösszeállítás lehet segítségünkre.
Az indulás tehát nem túl sietős, de sikerül realizálni 1200CET körül.
Kimotorozás az öbölből, majd vitorlabontás, hirtelen felindulásból mindkét árbócon, de a hátsó grószt gyorsan lehúzzuk, a nagy szél miatt tudniillik. Amúgy gyönyörű idő, a nap süt!
A nap folyamán a legénység egy része látványosan küzd az álmossággal. (dedalon mellékhatás..)
Egyre romló időben hajózunk tovább, a grószt kipróbáljuk reffelve is, úgy is szép, később unalmunkban sokszor fel-le húzva, hátha úgy jobb. De nem.
Végül motort indítottunk, fél ötkor.
Kerülgetjük a szigeteket, a szél 25-35 csomó körüli, és a hullámokat már az arcunkban fújná, ha nem lenne a jóságos szélvédő.
Fél hétkor megpillantjuk a Szupersztár (vagy vmi ilyesmi?) nevű városka távoli fényeit, és hétkor ki is kötünk.
Gábor kambúzer és Géza elkezdi sütni a húsokat, míg a többiek a WC-csoport felderítésére indulnak, de a tervet és az ágyakat elmossa az eső.
Vacsora, kajalesétáló-séta, sajnos a helyieknek nyomát se látjuk.
Történelmi pillanat, hálózati Quake játék következik notebookon és navigációs computeren.
Kártyacsata.
most éppen arról folyik a szó, hogy: "elmondjam a Kör c. film poénját?", a válasz pedig: "és akkor én elmondjam a Szexmisszió c. film végét?").
Vétkeztem, atyám...Haladunk #1Haladunk #2
Jó az időKokpitbólRotorman vs Gergő


2. nap, 2004.10.31. Vasárnap, 7-es Sirokkó

Kifutás előtt
Húzd csak
Az esti buli eredményeként a fél 8-as kelésből 9 óra lett. Az időjárás jelentés szerint 32 csomós Sirokkó várható, 40 csomós széllökésekkel. A legénység ismerkedni akart a tengerrel erős szélben és én nem gördítettem akadályt - az uticélunk Rab, ami pont arra van ahonnan a szél fúj - ismét cirkálni fogunk, várhatóan nagy hullámokon. Izgatottan vártam, mit tudok ebből kihozni.
Ennek megfelelően előkészítettem az első reffsort, a kivehető 2. tartót betettem a fokroller mögé, felkészítettem rá a penge fokot. Mindent elpakoltunk és 10 óra után elhagytuk a kikötőt. Egyből vitorlát bontottunk és hátszélen szép halkan kisiklottunk az öbölből. Ahogy balra fordultunk, élesedtünk, felhúztam a fokot is. Így haladtunk, amíg a sziget valamennyire takarta szelet. Egy idő után már ez a vitorlázat is sok volt, a fővitorlát lecsökkentettük a 2. reffsorig (úgy van kialakítva a vitorla, hogy a 2. reffsor mélyebben van, mint egy általános vitorlán a 3.) Így már kellemes menetben szeltük a habokat a 25-30 csomós negyedszelen.
Kikerültünk Rab takarásából, a szél 35-40 csomó, sok a 2. reff is. Lehúztam teljesen a fővitorlát és a 9 m2 fokkal 4-5 csomóval szorítottuk a szelet. Közben egyre nőttek a hullámok. A szigettől, ahogy eltávolodunk, a szél is visszaállt 25-35 csomóra. Az 2. reffig visszahúztuk a fővitorlát, és kellemes menetben szeltük a 2-3 méteres hullámokat. Mindenki nagyon élvezte, ahogy a növekvő hullámokon fel-le szaladtunk, közben néha hatalmas fröccsökk elmosták a legénységet. Én maradtam a védett vezetőülésben, és közben azt csodáltam, hogy leszámítva a billegést, teljesen olyan érzésem van, mintha nyáron 5-10 csomós szélben csorognánk.
Rabon a városi kikötőben a hullámok mosták a móló tetejét, maradtunk az ACI marinánál. A kikötőbe sajnos beverődnek a hullámok, úgyhogy a hajó folyamatosan billeg, rángatózik. A recepción közölték, hogy zárva vannak, áram, víz nincs, a kikötőhelyen maradhatunk - így is tettünk.
Szokásos városnézés, majd egy finom bolognai makaróni után hajnalig nem tudom mit csináltunk, mert még csak most fő a tészta.
Haladunk...HullámzásRambo
Feltűnt RabKikötöttünkKörbe néztünk


3. nap, 2004.11.01. Hétfő, Egy kis fürdés

Magas víz Rabon
Éjszaka alig tudtunk lefeküdni, szinte hihetetlen, hogy november eleje van, de 20 fokos a levegő, a szél elállt, és teljesen olyan érzésünk volt, mintha egy kellemes nyári esténk lenne. A legénység 11 órakor képes volt arra is rávenni, hogy a bocit felfújjuk és kalandozzunk a kikötőben egy pezsgő társaságában. Azt sajnálom egyedül, hogy a közös éneklésünket megakadályozta a résztvevők repertoárjának metszete, amely egy üres halmaz volt.
Reggel bevontuk a köteleket és teljes szélcsendben, gyönyörű napsütésben hajóztunk ki a kikötőből. Megettük a hazai virslit, majd Suha Punta mellett egy öbölben leengedtük a horgonyt.
Mintha nyár lenne! Hogy bebizonyítsam a legénységnek, mindjárt bele is vetettem magam a tengerbe. S lám követőkre is találtam. Ezután egyéb "vidámparki" attrakciók következtek, mint - árbócra felhúzás, bocival a közeli barlang megtekintése, kagylógyűjtés a sekélyesben, horgászás.12 óra után felvontuk a horgonyt, és folytattuk utunkat Punat felé. Gábor vállalkozott rá, hogy kicsit vontassuk is. És már november van!
1 órát vitorláztunk is az 4-5 csomós szélben, majd kikötöttünk, összepakoltunk, és elhagytuk a hajót.
Nyár van?Békével jöttemPihenünk...
Jó a vízHadzsimaZsupsz!
HahóÉn is itt vagyokNézelődöm, tehát vagyok

Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2087000