| 2001.07.11 - 2001.07.28 »» 3/4 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
11. nap, 2001.07.21. , Naxos felé haladunkElindultunk. Megkerültük Thira délkeleti csücskét és folyamatosan vitorlázva elindultunk Naxos irányába. Előreszámításom alapján világos volt, hogy Naxos-ig nem fogunk elérni, ezért az itinerünk által is ajánlat Skhinousa szigeten kötöttünk ki. Egyes hajók a mólóhoz álltak farral, másik kettő azonban horgonyzott, és a kikötővel szemben levő sziklákhoz kötötték farukat. Mi is ezt választottuk. A horgonyt ledobtuk, és kivittünk egy kötelet a partra.
Kicsit búvárkodtunk, de nem volt túl érdekes a tengerfenék. Ez a kikötő viszonylag kicsi volt, úgyhogy nagyon megrökönyödtünk, amikor egy hatalmas komp farolt be a kikötőbe. Mivel mi messze voltunk a partfaltól, nem nagyon zavart be a kavarodás, amit a hajó idézett elő, azonban nagyon szemetes vizet hagyott maga után.
Kibociztunk a partra és sétáltunk egyet. |
12. nap, 2001.07.22. , Megérkezés Naxosra | | Naxosi templom | | | National Geographic logo |
Reggel felvettem a búvárszemüvegem és a pipám, Évát pedig megkértem, hogy szórjon kenyeret a vízbe. Rengeteg kis- és nagyhal jött a kenyérmorzsákra, klassz volt közöttük úszkálni.
Horgonyt bontottunk, és folytattuk utunkat Naxos irányába. Sajnos a szél pont szemből jött. Nem volt kedvünk cirkálni, ezért a fröccsvédőt felhajtottuk és motoroztunk szembe a hullámokkal. Naxos sziget mellett haladtunk, amikor magunk mögött hagytunk egy ugyanolyan hajót, mint a miénk, csak ő
éppen erősen reffelt vitorlázattal cirkált. Így sem volt sokkal lassabb, mint mi. Egy idő után megunta a cirkálást, és átkapcsolt motor hajtásra. Érdekes módon simán lehagyott minket. Szerintem mind a két hajó gyári hajó, és elvileg egyformák a propellerek. Lehet, hogy a miénkre rá volt valami tapadva? De az is lehet, hogy az övé másfajta motorral volt szerelve (az Oceanis 393-t kétféle motorral lehet rendelni) és ezért volt sokkal gyorsabb?
Naxos kikötője előtt levő zátonyokat sikeresen kikerültük, és egy kis keresgélés után simán kikötöttünk partfalhoz horgonnyal. Pénzt itt sem kértek tőlünk. Pont a másik 393-as mellé kötöttünk ki. Kicsit beszélgettem a szomszéd hajóssal. Ő sem értette, miért volt gyorsabb nálunk. Rendbe tettük magunkat, elmentünk sétálni. Megnéztük az Apollón kaput (egy templomot kezdtek itt építeni, de csak a kapu készült el belőle).
Bementünk a városba sétálni, körbenézni. |
13. nap, 2001.07.23. , Áthajózás MykonosraMisiék felfedezték, hogy a nagyhajók egy vasajtó alól veszik a vizet. Nálunk is volt egy ilyen csapóajtó. Felfeszítettük, majd megkezdtük a tartályakat feltölteni. Jött egy öreg fazon, hogy fejezzük meg, a víz nem miattunk van ott. Mi így is tettünk, de amikor már kicsit eltávolodott, folytattuk a feltöltést.
Valószínűleg a közelben lehetett pénzért is vizet vásárolni, mert a mellettünk levő elkezdett szervezkedni, hogy kell-e nekünk víz. Mondtuk, hogy mi fullon vagyunk, majd elhagytuk a kikötőt.
Következő uticélunk Mykonos. Olajtengert találtunk a kikötőn kívül (pedig az időjárás jelentés folyamatosan 5-ös szélről beszélt). Láttunk egy vadászrepülőt is, amelyik nagyon közel szállt el felettünk.
Mykonosról vannak régi emlékeim. Kb. 12 évesen jártam itt szüleimmel és nagyszüleimmel egy görög körutazás kapcsán. Pár napot töltöttünk itt, és még ma is úgy érzem, hogy a hajózást nem számítva akkor itt a mennyországot találtuk meg. Kristálytiszta tenger, jó kaja, gyönyörű időjárás. Korábban volt olyan nyár, hogy ide akartunk jönni Évával nyaralni, de aztán mindig más lett belőle.
Egy öbölben lehorgonyoztunk. Kajáltunk, fürödtünk. Misiék kimentek a partra is, hoztak nekünk fagylaltot. Mykonos egyes részein csak homoszexuálisok, más részein nudisták vannak. Abban az öbölben, ahol kikötöttünk, voltak fürdőruhásak meg meztelenek is. Jól megvoltak egymás mellett.
Délután értünk Mykonos mellett levő kikötőbe (az itinerünk figyelmeztetett, hogy a
már nincs lehetőség a kikötésre), és egy tágas helyre kikötöttünk. Mellettünk állt valamely skandináv legénységű hajó: 1 fiú és vagy 12 lány).
Gyalog indultunk Mykonosba, de egy arra járó taxival végül is hamar bevitettük magunkat. Bejártuk a várost, elfogyasztottunk egy közepesnek mondható friss halas vacsorát (26000 drahma), megnéztük a naplementét, majd szép lassan hazagyalogoltunk. | | | | Az új kikötőben | Mykonosz | Naplemente | | | | | | |
|
14. nap, 2001.07.24. , Déloszi ásatások, majd Andros | | Délosz mellett a hajónk | | | Romok, romok, romok... | | | A kormányosunk |
Reggel áthajóztunk Délosz szigetére. A sziget nagyjából lakatlan, és gyakorlatilag teljes területén ásatásokat végeznek (gondoljunk csak a Déloszi-szövetségre a történelemkönyvekből). Lehorgonyoztunk, majd bocival kimentünk a partra. Megpróbáltuk kicselezni a jegyszedőket, hogy a jegyszedő rész mögött kötöttünk ki, de ők szemfülesebbek voltak, és kifizetették a jegyeket (1200 drahma/fő), meg arrébb állítatták a bocit. Bejártuk az egész ásatást.
Déloszról Andros irányába vettük utunkat. Tinos sziget mellett Éva észrevett 2 delfint. Fekete volt a színűk, és az egyiknek az uszonyából hiányzott egy darab. Szegény! Valószínűnek tartom, hogy valamelyik komp vagy motorcsónak propellere vágta meg.
Androson kikötöttünk a partfal mellé, a sarokba. Eredetileg horgonnyal akartam a mólóra rátolatni, de volt egy kövér fazon, aki iszonyúan ordított, hogy ne oda, hanem a partfa mellé álljak. Végül is oda álltunk, de elég rossz helyen voltunk, már elindulás tekintetében. Pont a kikötő mellé épült egy erőmű, ahol egy csomó dízelgenerátor ontotta a füstöt, na és persze a hatalmas zajt.
Átsétáltunk az öböl túloldalán fekvő Andros városba. Pistiék már Naxoson és Mykonoson is meg akartak venni egy lemezt: görög rádióban adták, valami olyasmi volt a refrénje, hogy /"Moro mú/". Korábban az összes CD boltban elég értetlenül néztek ránk, illetve sehol nem találtuk. Itt azonban bementünk egy zúg CD-boltba, ahol 3000-ért meg tudtuk vásárolni, egy Philips felirattal - másolt CD volt.
Este bementünk filmezni az erőműbe, ami nem nagyon tetszett a kezelőnek, aki elzavart minket. |
15. nap, 2001.07.25. , Androsról KeáraReggel már éppen készültünk elkötni a hajót, amikor egy szirénás terepjáró jött oda hozzánk Coast Guard felirattal. Odagurult a hajó mellé, és kérdezte, hogy mi vagyunk-e a hajóval. Mondta, hogy be kell mennünk a kikötő parancsnokságra a hajó összes papírjával.
- Hol van a parancsnokság? - kérdeztem.
- A városban - mutatott az öböl túloldalára.
- Éppen készültünk indulni - mondtam.
- Oké, vidd el a papírokat, és ha minden rendben van, már indulhatsz is - jött a válasz.
- Milyen papírok kellenek?
- A hajó papírjai. Minden papír.
- Nem tudsz elvinni?
- Ez szolgálati autó, nem lehet.
- És hova kell menni a városon belül - értetlenkedtem.
A srác rámutatott egy kék templomtoronyra:
- A torony melletti épületbe kell menni.
- De ott hol? - adtam tovább az értetlent.
- Ott - megint oda mutatott.
Na úgy nézett ki, hogy ezt nem úszom meg.
Összeszedegettem a papírokat felöltöztem normálisan. Misivel elkezdtük a bocit előkészíteni az útra, mert úgy gondoltuk, a bocival hamarabb meg tudjuk járni mint gyalog.
Közben visszajött hozzánk a Coast Guard, és szólt, hogy pattanjak be, elvisz a városba. Örömmel ugrottam be.
- A papírok? - kérdezte, miközben a táskámra mutatott.
- Igen, kösz, hogy elviszel.
- Nincs mit.
- Ez az erőmű a szigetet látja el energiával?
- Igen, ezt a szigetet, illetve a szomszédos Tinost.
Kanyargós utón jutottunk el a hivatalba. Ott minden papírt alaposan megnéztek, volt amelyiket többen is. Görögül beszéltek, nem nagyon tudtam kivenni, miről volt szó. Végül elővettek egy számlatömböt, kiszámlázták az éjszakai díjam, amit ki is fizetettek (kb 300 Ft). Az ellenőr a személyzeti jegyzéken fennakadt.
- Eddig hol jártatok? -kérdezte
- Síros, Mykonos... - nem mertem többet mondani, mert gondoltam, az a gondja, hogy esetleg valahol nem fizettünk kikötői díjat.
- És ott nem kerestétek meg a kikötő-parancsnokságokat?
- Horgonyoztunk.
- Oké.
Befizettem a lóvét, és megkönnyebbülve távoztam. Visszafelé a hajóhoz találkoztam Évával és Misivel, akik közben bevásároltak. | Kihajóztunk a kikötőből.
Egy darabig motoroztunk, majd szembeszélben negyedszeleztünk. Nagyon lassan haladtunk, úgyhogy visszatértünk a motorhoz. A sziget felső csücskénél balra fordultunk, és ezáltal hátszelünk lett, nem is kicsi. Reffelt fokkal haladtunk 7-8 csomóval. Közben persze dülöngélt a hajó jobbra-balra.
Estére értünk Kea szigetére. A városi partfalhoz álltunk be, egy elég szűk helyre, ahol szétnyomtuk a többi hajót.
Este sétáltunk a kikötőben, fagyiztunk, majd nyugodtan aludtunk reggelig (pénzt nem szedtek). |
16. nap, 2001.07.26. , Vissza SírosraReggel felszedtük a horgonyt, és elindultunk Síros irányába. Nem Finikast céloztam meg, hanem egy öblöt, amelyet az itinerünk ajánlott. Végig vitorláztunk. Útközben módosítani kellett az útirányon, mert egy olyan területen haladtunk keresztül, amely elvileg a hajók elöl el van zárva (egy börtönsziget vagy volt koncentrációs tábor? környéke). Az itiner által ajánlott öblöt túl kicsinek találtam, ezért egy öböllel arrébb horgonyoztunk le, és fürdőztünk, nyaraltunk.
Később továbbindultunk a Finikasi öbölbe. Horgonyt leengedtük, majd rátolattunk a mólóra. Egy kis hiba csúszott a kikötésbe, a teljes láncot kiengedtük, annyira, hogy már nem is volt lánc a hajón. Szerencsére egy kötéllel rögzítve volt a lánc vége, ezért a lánc nem esett a vízbe. Szerintem az a 77 méter lánc kiengedve a 6 méteres vízben kellőképpen fogni fogja egy darabig a hajót. |
17. nap, 2001.07.27. , Jet Ski és takarításA kölcsönző cégnél választani lehet, hogy kitakarítunk-e magunk után vagy fizetünk 18000 drahmát. Szerintem ha mi kitakarítunk, akkor utánunk még fog jönni valaki, aki tényleg max-ra kitakarít, mert nem hinném, hogy a bérbeadó cég megengedi magának, hogy a következő vendég a mi takarítási színvonalunk után érkezzen meg a hajóra. Napközben voltunk fürdeni is, meg Jet-eztünk.
Koradélután jött egy öreg néni, aki mondta, hogy xy nincs itt, ezért ő fogja átvenni a hajót. Az átvételi jegyzőkönyv alapján tételesen leellenőrizte a felszereléseket és a hajót. Okozott egy kis izgalmat, hogy 8 db tányért keresett, de csak 6-ot talált. Aztán rájött, hogy ő nézte rosszul, és nem hiányzik.
Később megjött Leta is. Szemfüles volt, észre vette a hajópapírokon, hogy valaki kivette őket. Mondtam, hogy Androson ellenőriztek minket. Mondta, hogy mindjárt jön a búvár, hogy megnézze a hajót. A búvár csak nem akart jönni, úgyhogy végül is visszaadta a pénzt és mondta, hogyha a búvár valamit fog találni, akkor azt majd ki kell fizetnünk. Negyedóra múlva megjött a búvár: egy ember pipával és békatalppal, de nem talált semmit.
Évával kicsit összeszólalkoztam a takarítás alatt. Nagyon hisztis volt, hogy a szépen letisztított tűzhelyére cseppent a víz, amivel a hűtőt tisztítottam.
Leta mondta, hogy másnap maradhatunk a hajón, ameddig akarunk, mert nem jön rá új bérlő. Misivel megkérdeztük, mennyiért adnák oda következő hétre. Beszélt a főnökével, aki kapásból adott 40% kedvezményt. Mondtuk, hogy sajnos nem tudunk maradni. Leta mondta, hogyha a pénz a probléma, akkor arról még beszélhetünk. |
18. nap, 2001.07.28. , Visszaút AthénbeReggel még befejeztük a takarítást, szétosztottuk a maradék cuccot a kocsik között, és átautóztunk a kompkikötőbe. Elfogyasztottunk egy kellemes gyors ebédet, sétáltunk, fagyiztunk, majd felszálltunk a kompra.
Eseménytelen négy órás út volt. Este 9 fele értünk Athénbe, és egyből elindultunk tovább. Egész éjszaka vezettem. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
