Hajónapló: Vanuatu második rész in English

     2014.07.09 - 2014.08.17                                   »»   3/5 oldal   »»

Ugrás oldalra:12345

 
...folytatás az előző oldalról

17. nap, 2014.07.25. Péntek, Folytatódik a gyereknap

Hajnali 3-kor kongatásra ébredtünk, mely a faluból jött. Hajósok révén az első gondolatunk az volt, hogy hátha tzunami-t jeleznek. Az internet nagyon lassú ebben az öbölben és csak a TVL működik. Azért ránéztünk a pacifik tzunami figyelmeztetésekre, de nem volt jelzés érvényben. Ezután arra gondoltunk, hogy lehet, hogy tűz van a faluban, de lángokat sem láttunk. Kiderült, hogy a hajnali misére ébresztették a falut. Erre, azt mondják, hogy nem mindenki megy el a faluból.

A gyereknap sportnappal folytatódott az iskolában (foci, röplabda, kosárlabda stb. igazi pályabírókkal). A kosárlabdás csapatot nem zavarta, hogy nincs rendes kosár a pályán. Két gyereket székre állítottak és a kezükbe nyomtak egy-egy fénymásoló-papírdobozt, hogy tartsák magasra a fejük fölé. A két gyerek magassága is igen különböző volt, ráadásul, a gyerekek a saját csapatuknak tartották a dobozokat, ezért a kezük mindig úgy mozdult a dobozzal, hogy a labda tuti beleessen.
A gyereknap alkalmából felajánlottunk az iskolának néhány angolnyelvű könyvet és magazint, melyet az iskolaigazgatónak (Bensen) adtunk. A hajó kb 15 kilotól szabadult meg.

Ezután összefutottunk Ambong-gal aki éppen bójákat akart lerakni a jövőhéten kezdődő fesztiválhoz. Hétfőn a falu kenuversenyt rendez és erre várják a hajósokat. Felajánlottuk nekik, hogy a csónakunkkal segítünk lerakni a bójákat az öbölben. Négy bóját kötöttünk ki, egymástól elég távol, ezeket kell majd kerülgetni a verseny közben. Az öbölben, velünk együtt, két hajó horgonyoz (a másik egy alapítványtól van). Ezért mindenki nagyon izgatott lett, amikor 4 óra tájban befutott egy új-zélandi katamarán egy családdal a fedélzetén. Stewart és Ambong rögtön beszálltak Géza mellé a csónakba, hogy üdvözöljék a hajósokat és meghívják őket az esti kávázásra. Mi addig Carlo-val (Stewart helyettese a turisztikai bizottságban) és három friss kókusz társaságában a partról szemléltük az eseményeket. A család még nem tudta, hogy itt a meghívásnál is fizetni kell a káváért, mert a kávát a kávabárban szolgálják fel. És miután már ketten voltunk hölgyek a parton, Stewart udvariasan meghívott minket is kávázni, melyet mi még ennél is udvariasabban visszautasítottunk, azzal az indokkal, hogy maradunk a kókuszitalnál. Nagy nevetés tört ki, mert persze a káva hatását a kókuszdióéval nehéz összehasonlítani. Azt azért éreztük, hogy jól tettük a visszautasítást, mert a falubeli férfiak, addig nem kezdték el inni a kávát, amíg mi hölgyek a közelben voltunk, pedig Carlo ültetett minket közéjük. Nagyon félénkek az emberek a favakban. Stewart meg a szemével jelzett Gézának, hogy lehet, hogy egy másik, fedett bárba kellene menni. Végül, mi visszamentünk a hajóra az új-zélandiak csónakjával, és hagytuk, hogy a férfiak kávázgassanak. Amikor beszálltam a csónakba Ambong még egy faragott karkötőt a kezembe nyomott Jacob-tól, mert ő nem merte személyesen odaadni nekem.
Érdekes szokás, hogy amikor valaki meghív egy másik embert a kávára, jómaga nem iszik. Ezért az ember rögtön úgy érzi, hogy vissza is kell hívnia.


18. nap, 2014.07.26. Szombat, Szomszédolunk

Reggel meghallgattuk az SSB rádión a Vanuatu Cruisers Net-et. A rádión közzétettek a Maskelyne szigeteken egy fesztivál keretében megrendezendő kenuversenyt. A falubeliek nagyon várják, hogy több érdeklődő érkezzen a szigetre a sporteseménnyel kapcsolatban.

Szomszédoltunk a mellettünk álló sajátépítésű alumínium katamaránon, melyet Mic kívül-belül megmutatott. Kiderült, hogy nem tudnak maradni a kenu versenyen, mert sietnek Santo-ba. Kár, mert a falu tényleg nagyon készül rá. Így csak 2 hajó marad az öbölben.
Géza és Mic sem voltak teljesen jól az előző napi kávától..

RotorA helyi pékSorakoznak a kenyerek


20. nap, 2014.07.28. Hétfő, A kenuverseny 1. nap

Nagyon lassan kezdődött a mai nap. Reggel már szólt a zene, ezért kimentünk a partra, de Ambong azt mondta, hogy a kenuverseny csak 11-kor kezdődik. Ezért vettünk néhány fánkot Miriam-tól. Összefutottunk az alapítványi tagokkal a másik hajóról és elkísértük őket a szomszédos Pelong faluba, ahol már várta őket az orvos, aki a falu népét fogja megvizsgálni.
Kiderült, hogy a tengeriuborka projektet szüntetelteti a halászati hivatal, mert attól félnek, hogy a falubeliek kipusztítják az tengeriuborka állományt. Ezért a jövő héten vizsgálót küldenek a szigetre, hogy mely példányokat lehet kihalászni (méreten alulit nem lehet). Azt mondják a szappan gyártás is szünetel, mert a helyiek nem tudják, hogy kell külföldi kapcsolatokat szerezni az eladásra.

Mire visszaértünk a faluba a kenuk már csak az evezősökre vártak. Kalo egy fizető vendéggel érkezett a másik faluból, akinek rögtön felajánlották, hogy kipróbálhatja az evezést. Ezzel a verseny csúszott is. Ezután ebédet tálaltak, melyet Ambong készített (gyümölcsökkel, yammal és palacsintával). Közben egy német hajó is befutott az öbölbe, de fáradtak voltak és nem jöttek ki a partra. Délután megkezdődött a verseny. Ma csak a tizenévesek (lányok és fiúk) versenye volt. Az egész falu a parton drukkolt. Rájöttek, hogy a lányoknak túl nagy távot kell evezniük, ezért arrébb akarták húzni a bóját. Véletlen a horgony bójánk kezdték rendezgetni, mert nem tudták, hogy az nem a verseny bója, de nem tudták kihúzni a vízből az ötven kilós horgonyt a lánccal, mely be volt ágyazódva az iszapba. Szerencsénkre! De biztos meglepődtek volna, ha egy több tonnás hajó is megy a bója után. A versenyt az is késleltette, hogy a három falu nagy focibajnokságot rendezett. Mindenki ezt nézte, és jóllehet a programból a tradicionális tűzgyújtást is megmutatták, a labdarúgó-mérkőzés végét akkor is meg kellet várni, mert a terv szerint a 7-es játékosnak kellett meggyújtani a tüzet (pedig Géza is megtudta gyújtani).

A gyerekek már múlthét szerda óta nem járnak iskolába a programok miatt. Holnap a verseny második napja lesz, melyet Vanuatu felszabadulásának ünnepe követ 30-án. Ráadásul a suliban kb. 2 hét múlva szünet is lesz. Elmondások alapján, a gyerekek lemaradtak a tananyaggal. Ezen nem csodálkozunk. Hogy lehet úgy tanítani, hogy közben az iskolaudvaron az egész falu szórakozik?


21. nap, 2014.07.29. Kedd, Kenuverseny 2. nap

Az előző napi információk alapján 9-kor kezdődött volna a kenuverseny a fesztivál második napján. Persze már hozzá vagyunk szokva, az itteni időzónához, mely azt jelenti, hogy minden esemény késik néhány órát. Helyette már ment a focibajnokság a falvak válogatott csapataival és a röplabada a lányok külön csapataival.

De a fesztivál szervezők ennek ellenére, lelkesen összeszedtek néhány embert akik hajlandók voltak kicsit evezni. Sajnáltuk a szervezőket, mert a faluban a foci mellett senki más nem lelkesedett az evezőversenyért. Így került sor végül a lányok evezőversenyére, amely kókusz bontással, majd reszeléssel folytatódott a rendezők erőteljes unszolása végett. Az ebéd után egy kis homokrajz, majd a pandanus pálma leveleinek fonását mutatták be a helyi asszonyok.

Ezután a kávaivó versenyre találtak néhány embert, akik versenyezve hajtották fel a kávát, miután a kávaitatás velünk, vendégekkel folytatódott. Az iskolaudvaron felálított dobogón hip-hop versenyt tartottak egy ünnepélyes megnyitóval, ahol a zenekar és énekkar tagjait egyesével bemutatták miközben színpadra hívták őket. Mindez kb 15 percig tartott, melyet kb 7 perces zene és ének követett. Este 7-kor Kalo és felesége (Nina) hívtak egy búcsúvacsorára, melyre Ambong, Carlo és Stewart is meghívást kaptak (az amerikai vendég is velünk tartott, aki Kalo-nál lakott). Terülj-terülj asztalkám volt (kókusztejes taro, hal, laplap és egyebeket készítettek ki az asztalra).
A szél fordultát megelőzve holnap indulunk tovább Malekulára, így az izgalmas kenuverseny eredményhírdetését már nem várjuk meg. Útravalónak azt javasoltuk a turisztikai bizottság tagjainak, hogy nem kell külön versenyt meghírdetni, ha más esemény is van a faluban, mert szerintünk az is érdekes az idelátogatóknak, hogy a helyi falvakban a hétköznapokban milyen az élet. Már a második eset, hogy meghírdettek egy fesztivált, melyre nem volt igazán érdeklődő ember a faluban (lásd Ambrym szigeténél).

Ez elmúlt néhány napban csodálatosan tiszta és csillagos az ég. A Tejút tisztán kirajzolódik a csillagokból.


22. nap, 2014.07.30. Szerda, Malekula szigete (a független Vanuatu ünnepe)

Napkeltével indultunk gyenge szélben. A Maskelyne szigetek és Malekula között körülbelül két csomós áramlással szemben haladtunk észak felé. Négy órás lassú vitorlázós út után érkeztünk Malekula szigetére, Port Sandwich kikőtőjébe. Mondhatjuk, érdekes fogadtatásban volt részünk a bocival a partra evezve, egy bőgő tehéncsorda álldogált a víz mellett.
Kikerülve a teheneket, Lamap (fő falu) irányába sétáltunk (kb 45 perc). Útközben megismerkedtünk Elisabeth-tel, aki uborkát ígért a következő napra és Edward-dal, aki pedig 2 grapefruit-ot nyomott a kezünkbe. Gyümölcsben és zöldségben nincs hiányunk.
Cook kapitány volt az első európai, aki 1774-ban feltérképezte ezeket a szigeteket és az Új-Hebridák nevet adta a szigetcsoportnak. Vanuatu 1980 július 30-án lett független Angliától és Franciaországtól és az Új-Hebridák helyett a Független Vanuatui Köztársaság nevet vette fel. Az ünnepség alkalmából a zászlófelvonás után a helyiek a kedvenc sportjaiknak hódolnak. Már előre tudtuk, hogy foci és röplabda meccsek mennek Lamap-ban is..


23. nap, 2014.07.31. Csütörtök, A gyönyörű és elátkozott kikötő

Port Sandwich ahol, horgonyt dobtunk egy gyönyörű öböl. Az öblöt hegyek és dombok veszik körül, dús növényzettel. A víz hihetetlenül tiszta és a part sárga-homokos strandja nagyon csalogató. Az öbölben már 10 hajó van (németek, franciák és ausztrálok), mégsem megy senki a vízbe fürdeni. A helyiek azt mondják, hogy a vízben tigriscápa van és évekkel ezelőtt egy 9 éves kislányt ragadott el a fenevad. Azóta sem a helyiek, sem a hajósok nem mennek fürdeni ebben az öbölben. A cápák elszaporodását azzal magyarázzák, hogy korábban egy vágóhíd volt a parton. A helyi Yacht Club-ban, melyet egy család üzemeltet, figyelmeztető tábla lóg a tigriscápáról. Amikor viccesen megkérdeztük a club tulajdonosokat, hogy letisztíthatjuk-e a hajónk alját a vízben. Kis gondolkodással azt felelték, hogy lehet, de nem ajánlják. A yacht club-ban van egy kis közért is, de főleg csak a szokásos alapvető dolgokat lehet megvenni és kenyér (inkább zsömle) is van hétfőn, szerdán és pénteken. Illendően bemutatkoztunk a házigazdának, aki erre 2 grapefruitot nyomott a kezünkbe. A felesége csak franciául beszél, de legalább tanulunk néhány szót tőle.

A hajók a művészeti fesztiválra érkeztek és érkeznek, melyre Tito szervezi a kisteherautót a hajósoknak (felesége Karen). Esténként az öbölben megy a parti a különböző nemzetiségű hajókon.

Napi pozíció:
00:00 16-26.40S 167-47.00E log= 128410.0


24. nap, 2014.08.01. Péntek, Két Amel egy öbölben

Mivel nem lehet úszni, futásnak eredtünk. Az öböl menti út (a Lamap-tól ellentétes irányban) egy erdős-fás részen megy keresztül. Visszafele kenyeret vettünk a Yacht Club-ban (vagy Rainbow store) és kaptunk hozzá még 3 ajándék grapefruitot. Majd megtaláltuk Elizabeth házát, hogy felvegyük az uborkákat. Ezek, meglepetésünkre óriás uborkák voltak és kaptunk hozzá kumarát (édes krumplit) és még egy zöldséget, melynek nem tudjuk a nevét, de levesbe szokták belefőzni (talán a karalábé ízéhez hasonlít leginkább, de mégsem az). Elizabeth éppen laplap-ot készített a helyi piacra. A laplap készítését, mindig csodálattal figyeljük. Az asszonyok a kezükkel gyorsan és határozottan dobják össze ezt az isteni ételt, mielőtt a földsütőbe rakják.

Amikor egy másik Amel tulajdonossal talákozunk akkor mindig érdeklődve nézegetjük a hajót, van-e valami jó ötlet rajta, mely könnyítheti a hajózásunkat. Itt horgonyzik mellettünk egy Super Maramu típusu Amel. Megismerkedtünk az ausztrál hajótulajdonosokkal és kölcsönösen bemutattuk a hajóinkat egymásnak.


25. nap, 2014.08.02. Szombat, Művészeti fesztivál Malekula 1. nap

Egy teherautó jött a hajósokért, hogy egy a Lamap-tól távolabbi faluba vigyen minket (a fesztivál 4000 vatuba került 2 napra teljes ellátással és transzporttal). A szokásostól eltérően 45 perccel előbb érkezett a sofőr, mint vártuk, ezért kimentünk George-nak szólni (George a túravezető), hogy a többi hajós csak 8.30-kor várható a parton. A faluban több, mint 20-an gyűltünk össze.
A fesztivál a falu törzsfőnökének az üdvözlő beszédével kezdődött. A szokások alapján egy megkötözött malac pórázát adták kézről kézre a vendégeknek, melyet a kézfogások és a virágfűzér átadása követett. A vendéglátók kezet fogtak a látogatókkal. Általaban a malacot ezután a ceremónia után levágják, de mivel a mi üdvözlésünkre csak egy kismalacot kötöttek meg, ezért ezt a jószágot utána elengedték. Ezután a naluan nevű kastom tánc következett, melyre a tamtam-on (dob) hívták a harcosokat. Ezt a táncot a Malekula déli részéről származó kis nambas törzs adta elő. Malekulán az ágyékkötőjük alapján megkülönböztetik a kis és a nagy nambas törszeket. Délen vannak a kis nambas-ok, az északi részen vannak a nagy nambas-ok. A maszkok és a festékek elkészítésének természetes alapanyagait a törzs senkinek nem hajlandó elárulni, ez tabu.
Egy kis frissítő után a homokrajzok következtek. A homokrajzok általában szimetrikus motívumok és általában úgy rajzolják őket, hogy nem emelik fel az ujjukat a rajzolás közben. A rajzok szimbolikusak, mindig valamilyen rövid mesét mondanak hozzá. A gazdag ebéd után bemutatták, hogy készítik fel a kakaóbabot a szállításra, hogy darabolják a helyi dohányt és hogy készül a káva. Egy kis varázslat után zenés táncos sörözés kezdődött. A falunak helyi zenekara van. Hazafelé a társaság nagyon jókedvű volt.
Meglepetésünkre, a szervezők egy embert hátrahagytak, hogy egész nap vigyázzanak a kiscsónakokra a parton.


26. nap, 2014.08.03. Vasárnap, Művészeti fesztivál Malekula 2. nap

A második nap a teherautó már kicsit később érkezett. A reggeli frissítő gyümölcsök után a hölgyek táncai következtek (citromszedés, madár imitációs táncok stb). Ezt követte a laplap elkészítésének a bemuatatása. A yam gyökereket lereszelték, kökusztejjel meglocsolták, banánlevélbe burkolták és a földsütőbe tették (kb 1 órára). Utána a pandanus levél és a kókuszpálma leveleinek fonását mutatták be az asszonyok (kosár, kastom ékszerek és szőnyeg fonás). A férfiak pedig bemutatták a ház oldalának és tetejének a készítését. Szög nélkül tűzik össze ezeket a leveleket és csak természetes alapanyagot használnak a ház építéshez.
Ebédre ismét fantasztikus tálakat készítettek az asszonyok. De azért mi is készítettünk egy kis meglepetést a számukra. A hajósokkal az előző nap megbeszéltük, hogy minden hajón készítünk egy kis süteményt a falubeli gyerekeknek. Ebéd után a falubeli gyerekek betódultak az asztalhoz és az asszonyok sütiszeleteket osztogattak nekik. Ismét a helyi zenekar játszott.
Délután helyi játékokat játszottunk. Az egyik úr a faluból, bemutatott egy vicces játékot, melyet esküvőkön szoktak játszani. A játék lényege, hogy egy körben ül mindenki és egy mondókát énekelve egyesével mindenki behúzza az egyik, majd a másik lábát, amelyre ráül. Hogy a vért mégjobban kiszorítsák a lábukból egy gyors combütögetés után, mindenkinek egyesével fel kell állnia. Ha valakinkel reccsen a térde felállás közben, annak öreg feleség jár, akinek nem reccsen, annak fiatal. Az utolsó kastom táncba be lehetett kapcsolódni, végül a nagyfőnök invitált meg mindenkit egy kávára. A helyi zenekar egyre hangosabban játszott és a helyi asszonyok is akcióba léptek. Egyesével minden hölgynek egy szigeti öltözéket (island dress) adtak, ezzel kellett járni a búcsú táncot és inni a búcsú kávát. Egy asszony készíti ezeket a ruhákat itt a faluban. Egy helyi asszonnyal (Georgina) közelebbről megismerkedve gyümölcsöt is kaptunk ajándékba. Néhányan könnyes szemekkel búcsúztak tőlünk.
Este utópartit adtunk a Rotoron három Vanuatun kiránduló turistának, hogy megnézhessék a hajónkat (egyiküket Maskelyne szigetén ismertük meg). A menü az Epi szigetéről hozott (Bennington-tól) papajás salátatál volt, melyet egy kis maradék süti követett.

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:12345

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2886388