| 2015.09.28 - 2015.12.03 »» 2/5 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
16. nap, 2015.10.13. , Az első igazi eső IndonéziábanMár hónapok óta nem láttunk esőt, ma jött meg az első igazi eső. Igaz, csak kb 45 percig tartott, de ebben legalább lemostuk a hajóról az összes sót és tiszta lett a fedélzet. Egészen friss lett a levegő utána. . |
17. nap, 2015.10.14. , Gili AirKicsit olyanok vagyunk most, mint az ingaóra, mert Medana öböl és Gili Air között ingázunk. Valójában a Medana öbölben mindent el lehet intézni egészen jó áron pl vizet, mosatást, be lehet vásárolni a piacon és a konyha is nagyon jó, ugyanakkor a hajó folyamatosan imbolyog az északról érkező döghullámzástól. Gili Air egy igazi üdülőhely és a napközben száguldozó hajók után nyugodt éjszakát biztosít, de minden sokkal drágább (az ételek leszámítva, melyek hasonló áron vannak). A Yaniska-ékkal együtt visszamentünk Gili Air-re. |
20. nap, 2015.10.17. , Kihajóztunk a mellettünk álló trimaránonAz előző napokat jórészt a Yaniska három generációs legénységével töltöttük együtt. A tíz hónapos Scarlett meglehetősen élvezte a Gili Air sziget vendégszeretetét és megszokta, hogy a helyi lakosok örömükben mindig felkapdossák. De mint mindig, a búcsúzás órája ismét eljött és tovább indultak. Ezután elbociztunk Medanába (kb 20 perc alatt járjuk meg egy irányba) és felvettük az előző nap elkészült útlevelünket az új vízummal. Délután a trimaránosok terveztek egy kirándulást barátaikkal és megkérdezték, hogy van-e kedvünk csatlakozni hozzájuk. Persze, nem mondtunk nemet. A szél gyenguska volt ugyan, de ez a könnyű trimarán a hatalmas vitorlákkal így is suhant, de hullámok sem nagyon voltak. Sajnos a fényképezőgépet elfelejtettük magunkhoz venni. |
21. nap, 2015.10.18. , Áthajóztunk Gili Gede-reAmíg a Mares-ékre várakozunk, egy kicsit kirándulunk a környéken. A Gili Gede sziget Lombok délnyugati részén fekszik és 25 mérföldre van Gili Air-től. Azt mondják itt is van egy marina. A marina szó a mi fogalmainkkal kicsit túlzás, mert csak 3-4 mooring van letéve és ezen kívül van egy külön üdülő is (Secret Island Resort), amely kb 14 turista befogadására képes.
Útban Gili Gede felé rengeteg kis indonéz vitorlást láttunk száguldani Lombok és Bali között. Ez azt is jelenti, hogy volt egy kis szél, de mi persze ezt szembe kaptuk, ezért kénytelenek voltunk motorlázni a csendes vitorlázás helyett.
Gili Gede öble egészen védett, de pöffös volt a szél a körülöttünk levő hegyek miatt. Ez a táj minket kicsit Ausztráliára vagy Új-Zélandra emlékeztet a hegyek és az erős áramlás miatt. Miután beköszöntünk a mellettünk horgonyzó hajónak, felderítettük az üdölő részét, ahol Peter-rel (akinek az indonéz felesége tulajdonolja a birtokot) és fiatal turistákkal találkoztunk. Kiderült, hogy jelenleg csak négy vendég van a szálláson és a fiatalok azt mondták, hogy a sznorkelen és a merülésen kívül nem sok mindent lehet itt csinálni. Mindenestre a vendéglő érdekes és antik bútorzata mellett van egy biliárdasztal is, amire mi le is csaptunk, mert már jó régen nem játszottunk. Vacsora fél héttől volt, mert előtte nem ment az áram, de italt előbb is lehetett rendelni. A mellettünk levő hajóról is kijöttek az étterembe, de elég betegeknek tűntek (köhögtek és prüszköltek), ezért próbáltunk kis távolságot tartani tőlük. |
22. nap, 2015.10.19. , Kirándulunk a környező szigeteknélReggelente még nincs túl sok szél, ezért a kiscsónakkal elmotoroztunk a Gili Rindt és Gili Layar szigetek közé. A nagyobb motort tettük fel, ami nálunk 8 lóerőt jelent, mert ezek a szigetek pár mérfödre vannak Gili Gede-től. Néhány szendvicset és egy tésztasalátát is készítettünk, hogy ne kelljen délben visszarohannunk a hajóra. (A Gili a helyi nyelven szigetet jelent.) Olyan sok kis hal van a szigetek körül, hogy az ember a vízalatt egy trópusi akváriumban érzi magát. Ráadásul kémény alakú korálképződményeket is láttunk, melyet még nem láttunk korábban sehol, vagy eddig nekünk sehol nem tűnt fel. A Gili Rindt-en fogyasztottuk el az ebédünket. Egy üdülőhelyet építettek fel erre a szigetre, amelyet az első megnyitó buli után be is zártak. Mindenestre az épületek, padok és asztalok érintettlenül itt maradtak a szigeten. Néhány helyi lakos rendezkedett be a szigeten, de magát az üdülőt nem lakják.
Viszsafelé persze megérkezett az erősebb szél, és ebben a szembe szélben motoroztunk vissza a hajóhoz. Vittünk magunkkal egy váltóruhát a sznorkel utánra (hogy ne kelljen neoprén vizes ruhában ülni a csónakban), de a váltóruhánkban is csurom vizesek lettünk.
|
23. nap, 2015.10.20. , Gili GedeA Gili Gede-t kb 5 óra körbesétálni, de mi csak egy rövidebb sétára indultunk. A partvidéken több falu van és a gyerekek lelkesen bemutatkoznak mindenkinek. Az északi Gili Air-hez képest nagy a csend és nyugalom, itt a déli részen. Nem értjük, hogy itt az északi résztől eltérően miért nem indult be a fejlődés, pedig itt is van jó merülés (drop off) és sznorkel lehetőség is. Összeismerkedtünk egy francia hajóval, akik ide teszik le a hajójukat az egyik mooringra, amíg hazautaznak. A mooring tulajdonos Ray, most nem volt itt a szigeten. Minket is érdekelt volna, hogy működik, ha valaki ide akarja letenni a hajóját, de így marad az email. A horgonyzóhely körbe védett.
|
24. nap, 2015.10.21. , Medana öböl felé, Gili Air megállóvalMares-ék minden nap küldik a poziciójukat, 22-én érkeznek a Medana öbölbe, úgyhogy mi is elindultunk visszafelé, hogy végre találkozhassunk velük. Azt gondoltuk, majd jót vitorlázhatunk, de a szél eléggé változó volt, déli, északi, majd nyugati is. Gili Air-re 5-kor érkeztünk, ledobtuk a bocit és siettünk a partra, hogy egy kókusz társaságában megnézzük a naplementét (ami most kb 6 körül van), majd elfogyasszuk kedvenc tonhal steak-ünket az egyik étteremben. |
25. nap, 2015.10.22. , Megérkeztek Mares-ékReggel áthajóztunk a Gili Air-ről a Medana öbölbe. Mares-ék már a marinában álltak és úgy tűnt, hogy az igazak álmát alusszák. Egy másik ismerős hajóval jöttek, a Momo nevű svájci aluminium hajóval, akikkel már egy ideje együtt hajóznak. Ezzel a hajóval Fidzsin a Vuda marinában találkoztunk, mert rájuk kellett kötnünk, amikor nem volt hely a marinában, de azóta a hajó tulajdonost cserélt, ezért új gazdáival megismerkedtünk. A kapitánya elég jól ért és egy kicsit beszél is magyarul, mert korábban több évig dolgozott Magyarországon. Ismét kicsi a világ! |
31. nap, 2015.10.28. , Mares-ékkel összefoglalóMares-ékkel összefofglaló:
Megmutogattuk a környéket a hajósoknak, mintha már otthon lennénk.
Egy napra autót béreltünk Mares-ékkel és Momo-ékkal és beautóztuk Lombok nyugati partvidékét. A túra célja az volt, hogy a hajóknak egy megbízható helyet keressünk, ahol néhány hónapra le lehet tenni őket. De a meghírdetett hajóüzem Lembar-ban nem tűnt jó megoldásnak, mert elég sekélyes és nincs megfelelő eszköz, amivel ki tudnák emelni a hajókat. Azért két katamarán és egy motoros kinn állt a parton, mely mutatja, hogy nem lehetetlen. De nincsenek jól ráállva erre az üzletre.
Két éjszaka a Medana öbölben és az Aranyásók kártyajáték esték után az egész csapattal áthajóztunk Gili Air-re. Itt persze megint mindent megmutogattunk a környéken a többieknek: a teknősöket, kedvenc éttermeinket és a masszázs helyeket. Mindenki nagyon élvezte Gili Air-t, de egy hét múlva eljött a búcsú órája, és a többiek úgy döntöttek, hogy indulnak tovább, mert inkább maláj földön teszik le a hajókat, mert ott fejlettebbek a marinák.
Nekünk közben 25-én megérkezett az új hajózási engedélyünk, amely már az új útvonaltervünket tartalmazza. Már csak a vámenegdélyünkre várunk (hogy maradhasson a hajó), mely szintén lejár a hétvégén. Ezeket nekünk a Sail Indonesia ügynökei intézik továbbra is, hiszen már úgyis náluk vannak a papírjaink és jelenleg árban is olcsóbbak, mint például egy külön ügynökkel intéztetni egyesével mindent. Eredetileg nem mertünk messzire menni, mert azt hittük, hogy a vámosok kijönnek a Medana öbölbe szemrevételezni a hajót, de az ügynökkel egyeztetve az útvonalunk, úgy tűnik nem kell egy helyben maradnunk, csak Bali-val kell még egy kicsit várnunk. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
