| 2015.04.26 - 2015.07.24 »» 3/8 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
18. nap, 2015.05.13. , Whitsunday - Border Island - Cid harbourReggel sznorkeleztünk egyet a part mellett, de elég erős volt az áramlat és nem túl érdekes az aljzat. Majd átmotoztunk a Border-szigethez, a pilot könyvünk szerint ott a legérdekesebb a fenék. Jó volt a láthatósás és nagyon jó állapotban voltak a korall zátonyok. Igazán lenyügőző volt.
Estére átmotorláztunk a Cid kikötőbe ahol voltak egy páran de soknak (legalább is az Adria után) nem nevezném.. |
19. nap, 2015.05.14. , Airli beachAz ebédet a Whitsunday-sziget csúcsán (434 méter) fogyasztottuk majd a friss 20-30 csomós szélben átvitorláztunk Airli-parthoz. A sok sziget meg a korall zátonyok miatt a vitorlázási viszonyok hasonlóak a Horvátországihoz, nincsenek nagy hullámok. Nyílt vízen a 35 csomós szél igen komoly tengerállapotokat tud eredményezni, itt a szigetek között azonban igazi örömvitorlázás.
Ismét éjszaka érkeztünk. A különbség az eddigi megérkezéseinkkel ellentétben az volt, hogy eddig koromsötétben meresztettük a szemünket, hogy megtaláljuk a horgonyzóhelyet, itt viszont egy fényben úszó város világította be a hatalmas öblöt. Azért a hajók árbocfényét nehéz volt kivenni ebben a háttér-világításban, a Radar segítségével 200 méterre a horgonyzó hajók mögött álltunk meg. |
20. nap, 2015.05.15. , Airlie beachReggel átfejtettük a maradék új-kaledóniai vám mentes üzemanyagot a tartályokba. A fogyasztás továbbra is nagyon kellemes, 2-2,5 liter óránként. Kirotorkáztunk a kikötőbe pótolni az üzemanyagot, majd egy kis séta, ebéd, bevásárlás.
Airlie beach a hátizsákos turistákra van kihegyezve. Rengeteg a sport-bár hatalmas kivetítőkkel, és a főutcán minden második bolt utazási iroda: vitorlázás/buvárkodás/ejtőernyős ugrás/terepjárózás stb. A közönség is csupa fiatal, mi is egész megfiatalodtunk ebben az energiában dús pezsgésben.
Holnap hajnalban indulunk tovább.. |
21. nap, 2015.05.16. , Úton Townsville feléEgész nap száguldottunk a 20-30 csomós szélben Townsville felé. Sötétedés után álltunk meg félúton, Ustart-fok mellett, védett vízeken. Holnap folytatás következik.. |
22. nap, 2015.05.17. , Cleveland-fokA nappal együtt keltünk és indultunk tovább. A táj érdekes, magas hegyek és lapos félszigetek váltják egymást. A tenger viszonylag sekély, 15-25 méter mély, a 30 csomós szélben meredek, rövid hullámok alakulnak ki. 60 mérföld után bekanyarodtunk a Cleveland-fok mögé.
Ezen a szakaszon az árapály ingadozás 4-5 méter (Mackay-nál 8-9), úgyhogy figyelni kell, mennyivel fog a vízszint csökkeni horgonyzás után. És persze a láncot úgy kell kiengedni hogy dagálykor is tartson.
A fok mögött lehorgonyoztunk, elég messze a parttól, nagyon sekélyes a terület. Számításaink szerint apálykor még lesz alattunk fél méter víz. Reméljük jól számoltunk.
Az áramlás is erős, keresztbe fordítja a hajót a hullámokon, billegünk.. |
23. nap, 2015.05.18. , TownsvilleReggel már csak 10 mérföldet kellett vitorláznunk Townsville-ig. Townsville-ben nem igazán lehet horgonyozni. Ugyan van két patak (folyó?), de tele van pontonokkal és mooringokkal. A Breakwater marinában foglaltunk helyet 2 éjszakára. A motor kicsit melegebb, mint szokott lenni, hasonlóan mint Vanuatun csinálta, ezt meg akarom oldani.
Szép kis marinába érkeztünk. Nagyon sok hajón laknak, és nagyon sok hajón látszik a port-rot.
Kikötés után bevetettük magunkat a városba. Townsville a trópusi Ausztrália legnagyobb városa. Végigsétáltunk a belvároson (amit igen rövidnek találtunk), alig volt valaki az utcákon. Inkább egy álmos kisvárosnak tűnik mint egy nyüzsgő nagyvárosnak.
Vettünk elvitelre indiai ebédet és a városi patak partján elfogyasztottuk. Majd hirtelen felindulásból kitaláltuk hogy felmegyünk a városi hegyre. 400+ méter magasból be lehetett látni az egész környéket, a város előtt elterülő hatalmas öblöt a Mágneses-szigettel (igen, ez a neve) illetve a hegyek közötti messzire elhúzódó völgyben fekvő lapos épületeket.
Vissszafelé a tengerparti sétányon mentünk. 1-2 helyen cápaháló mögött lehet fürdeni a tengerben, de szinte méterenként vörös feliratok figyelmeztetnek, hogy a vízben 6 féle medúza lehet, amiből 2 csipése jó eséllyel halálos (és a 2 veszélyes fajból az egyik medúza csak pár centis és átlátszó és a csipése nem is fáj, bőrrel való érintkezés után fél órával jelentkeznek a tünetek, rosszullét, légzészavar - a többit nem részletezem). MIndenütt ki van téve ecet az enyhébb csipések kezelésére illetve a veszélyes medúzák ellen van ellenszérum (hol?). A hatóságok a fürdéshez melegen ajánlák a sting-suit-ot, ami egy kezes-lábas ruha ami megvéd a csípésektől. Nos, hát senki nem fürdött.
Azt már megfigyeltük, hogy minden ilyen parti sétányon van egy mesterséges medence is. A medencében a tengerből felszívott szűrt víz van, de azért itt is figyelmeztet a felirat, hogy ugyan szürik a vízet de azért nem garantált a medúza mentesség, úgyhogy tessék sting-suit-ot felvenni. Itt sem sokan fürdöttek. |
24. nap, 2015.05.19. , Termosztát csereA motor melegedéssel kapcsolatban a termosztátra gyanakodtam. Volt a hajón raktáron, csak tömítés nem. Szerencsére a helyi Yanmar képviseleten az is volt. Hát, örömmel jelentem, hogy az új termosztáttal a motor hőfoka beállt az eredetire. Ami érdekes, hogy a régi termosztát működött (lábosban kifőzve is). Arra gyanakszom - a tünetek alapján - hogy kicsit be volt ragadva.
Este egy görög kifőzdében vacsoráztunk.
Holnap indulunk tovább Cairns-ba, egy újabb 180 mérföldes szakasz.. |
25. nap, 2015.05.20. Az előrejelzésben jósolt 15 csomós szélből csak 5 csomó érkezett, ráadásul hátulról, úgyhogy egész nap motoroztunk.
Az előzetes tervünk az volt, hogy nappal hajózunk, éjszaka lehorgonyzunk valamelyik sziget mögött (ezekből sok van). Ehelyett inkább úgy döntöttünk, hogy végighajózzuk az éjszakát és így péntek este helyett már holnap reggelre a Cairns előtti atolloknál vagyunk. A legénységem vasárnap repül haza Cairnsből és nagyon szeretne egy kis időt eltölteni az atollokban. Hát ezért.
Motor hőfok rendben.. |
26. nap, 2015.05.21. , Upolu-szigetHajnali 2-kor jött egy kis szél, úgyhogy motor leáll, vitorlák fel, és innentől tudtunk vitorlázni egészen az Upolu-szigetig. A sziget Cairns előtt fekszik kb. 10 mérföldre és az Arlington-zátony (atoll?) része. Utikönnyvünk szerint turisták százait hordját erre a részre nap mint nap, hát, mi összesen egy kisebb hajóval találkoztunk (persze mint kiderült a látogatók nagy része a Zöld-szigetre megy ahol egy resort van).
Az Upolu-szigetet korall-zátony veszi körül amit szépen kikerültünk. A sziget szél-védett oldalán egy nyilvános (public) mooringra kötöttünk rá. Ezekre a mooringokra bárki ráköthet 2 órára, így kerülik el, hogy a horgonyokkal a zátonyok megsérüljenek.
Rotorkát vízre bocsátottuk, majd sznorkeleztünk. Nem volt rossz, a korall nagy része élt és elég sok hal is úszkált.
Ezután óvatosan elindultunk az Arlington-atoll másik végébe horgonyzóhelyet keresni. Ezeket az atollokat csak a korallzátony veszi körül ami majndem mindig víz alatt van. Így olyan érzése van az embernek, hogy a nyílt vízen horgonyzik, de nincsenek hullámok. Hm... hát azért vannak. A zátony a víz alatt van és a dagály 3 méter, bár az óceáni hullámok megtörnek de bejutnak az atoll belsejébe.
Ahogy a nap lefele hanyatlott megszűnt a jó láthatóság, úgyhogy jó ausztrál térképek ide vagy oda, mi nem mertünk továbbmenni, ott ahol voltunk ledobtuk a horgonyt. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
