Hajónapló: India-Maldív in English

     2024.04.06 - -0001.11.30                                   ««   1/5 oldal   »»

Ugrás oldalra:12345

 

A Maldív-szigetekről megoszlanak a hajósok véleményei. Van aki kihagyja, mint úti célt, mert drága, tag-elik a hajókat és nincs víz. Van akinek pedig a hajós útjának az egyik féypontja.
Mi szerettük volna saját szemünkkel látni ezt a szigetcsoportot és miután megkaptuk a Chagos-ra szóló engedélyünket, útba is esett..


1. nap, 2024.04.06. , Indulás Kochi-ból

Miután lejárt a 30 napos vízumunk Indiában, indulnunk kellett tovább. A kijelentkezésünk kicsit tovább tartott, mint gondoltuk. Miután a Harbour Mastertől és a vámhivatalból már az előző nap kijelentkeztünk, csak a bevándorlási hivatal maradt.
Reggel még kihajózás előtt leellenőriztük a propellereket, amit jól tettünk, mert a bal propelleren rá volt csavarodva egy elszabadult halászháló (az áramlás tekerte rá a hajóra). Tudtuk, hogy 10-kor tetőzik a víz, de 8 után lelassult az áramlás, ezért a 15-ös csatornán engedélyt kértünk a Port Control-tól, hogy kiálljunk a kikötőből. Miután megkaptuk az engedélyt, a kijelentkező horgony helyre álltunk (kb fél óra a kikötőtől). Leengedtük a csónakot és az bevándorlási hivatal előtti mólóhoz mentünk, majd innen a bevándorlási hivatalba. Éjjel-nappal nyitva van (ez fantasztikus). Az útlevél pecsételés is gyorsan ment, csak azon kezdtek el problémázni, hogy hogyan állunk majd ki a hajóval kikötőből, amikor 10-kor van dagály, és még vissza kell jutnunk a hajóra. Megnyugtattuk őket, hogy már kiálltunk, a hajó a kijelentkező horgony helyen áll. Ezután megkaptuk a kijelentkező papírokat, amin elhűlve láttuk, hogy utasnak jelentettek ki minket a legénység helyett, ez a Maldív-szigetekre való bejelentkezéskor probléma lehet és a maldív ügynök, előre lelkünkre is kötötte, hogy ellenőrizzük le, hogy jelentenek ki minket. Ekkor persze elkezdtek vitatkozni velünk, hogy az indiai szabályok szerint a harminc napos vízummal mi turisták vagyunk, ezért csak utasok lehetünk. De mi meg azt kérdeztük, ha mi utasok vagyunk, akkor ki vezeti a hajót és különben is legénységnek jelentkeztünk be a bejelentkező papíron, akkor az nem volt gond. Körülbelül 1 óránkba telt meggyőzni őket, hogy rossz a papír, amit adtak, de végül csak kicserélték. Johanna már tűkön ült és próbálta felforgatni az egész irodát, hogy mikor megyünk már, nem csodáltuk, mi is tűkön ültünk. Gyorsan visszacsónakáztunk a hajóra és már csak a Port Control engedélyére kellett egy órát várnunk, hogy megkapják a vám engedélyt az elbocsátásunkhoz, amit meg azért nem értettünk, mert a vámosoktól már az előző nap kijelentkeztünk. De a szabály az szabály, végig kellett csinálni az egész procedúrát.

Mi azért siettünk, mert délutánra már 25 csomós parti szelet jósoltak, és mielőbb nyílt vízen szerettünk volna lenni, nem a csatornában. Délelőtt 11-kor húzhattuk fel a horgonyt és az időjárás-előrejelzés nem teljesen jött be a szél gyenge volt (lehet, hogy partközelben volt erősebb), északnyugati 10 csomó, azért kihúztuk a vitorlát, miután majdnem felkaptunk egy rizszsákot. Este 8-korr délnyugatira fordult, totál szembeszél, de mardt gyenge 9-10 csomó. Éjfélkor nyugatiasodott, de gyengülben volt először 3, majd 6 csomó volt, ebben motoroztunk.

Érdekes, hogy Sri-Lankára és Indiába menet milyen sok delfint láttunk, arról nem is beszélve, hogy Kochi-ban is rengeteg volt a csatornában, többször láttuk őket, még a kompról is, búcsúzóul is láttuk őket a kijelölt bejelentkező horgonyzóhelyen. .

Éjfélkor 214 tengeri mérföld (tmf) volt hátra.


2. nap, 2024.04.07. , A parti őrség repülője azonosított minket

Hajnalban az őrség átadás, a kereskedelmi hajócsatorna előtt volt (hold nincs, csak egy hullócsillag száguldott). Jöttek mentek a hatalmas teherszállító hajók Ilyenkor nagy könnyítés az AIS, mert pontosan láttuk, hogy ki-merre tart. A csatorna után villogó halászhálók sorakoztak, vagy 40 fokot le kellett térnünk a rottáról, hogy kikerüljük őket. Miért is ne a hajócsatorna után közvetlenül rakják le őket.

Délben, ebéd készítés közben, az indiai parti őrség repülője körözött felettünk (már nemzetközi vizeken, messze jártunk ekkor) és fel is hívtak a rádión azonosításra. Mivel már tényleg tele volt a bugyrunk a bürokráciával, vicces kérdéseikre már viccesen válaszoltunk. Például, az azonosításon kívül kérdezgették, hogy van-e immarsat-unk (ami nem volt), mit visz a hajó (erre most mit lehet mondani? Látták, hogy vitorlások vagyunk, nem teherszállító, felsoroltuk a csónaktól kezdve a vitorlázatig és az élelmiszerig mindent, sőt még a konyhai felszerelést is), hány legénység van (erre megkérdeztük tőlük, hogy az indiai szabály szerint nem csak utasok lehetünk, mert az irodában ezt mondták, most már legénység vagyunk? - de ezt a kérdést persze nem értették). Aztán a legviccesebb az volt, hogy van-e elég élelmiszerünk a Maldív-ig, ami egy napi hajózásra volt ekkor már tőlünk. Nem tudjuk, ha azt mondtuk volna, hogy nincs, akkor mit csinálnak? Ledobnak egy kis kaját? Különben pontosan tudhattak mindent már rólunk, hiszen bejelentkezéskor is azonosítottak, csak a rekordjukat kellett elővenni és egy napja hagytuk el az országot, még a papírjaink sem lehetnek a süllyesztőben. Különben, érthető az ellenőrzés a Maldív-tól északra fekvő atollok Indiához tartoznak.

A szél délután 3-kor kicsit erősödött 8 csomóra, amikor vitorlát is bontottunk. Egy darabig motorláztunk, majd 8-kor leállítottuk a motort és csak vitorláztunk.

Éjfélkor 87 tmf volt hátra.


3. nap, 2024.04.08. , Érkezés a Maldív-szigetekre, Uligan (Haa Alif atoll)

Észak-északnyugati 5 csomós szélben haladtunk 3.3 csomóval. Ez a szellőcske is gyengülőben volt, mert egy óra múlva már csak 4 csomóval fújt, melyben 2-3 csomóval haladtunk. A katamarán nagy előnye a gyenge szeles vitorlázás. A Rotorral már biztos billegtünk volna a kisebb hullámokon is, de a katamarán stabil, a kisebb hullámok nem rázzák ki a szelet a vitorlából. Hajnali fél kettőkor indítottunk motort, hogy másnapra még fényben érkezzünk (kell a horgonyzóhelyhez) így motorláztunk tovább. A hajóforgalom nagyon gyenge volt csak 1-2 halászhajó volt a távolban.

Hihetetlen, hogy alattunk, ez a 2000-3000 mélységű víztömeg ilyen nyugodt is tud lenni. Nem vagyunk ilyen sima óceánhoz szokva.

A Maldív-szigeteket (Uligan szigete) délután értük el és a déli bejáraton jutottunk be az atollba, 3-kor érkeztünk meg a horgonyzóhelyre (még mindig az indiai időzóna, a Maldívon, fél órával korábban volt). A kijelölt horgonyzóhelyet korallok vették körül, még fenn volt a nap és jó volt a láthatóság, de nem tudtuk pontosan milyen mély a korall gyűrű, ezért inkább behajózás előtt beúsztunk a korallok felett elég volt a mélység 3-4 méter, ezért ezen áthajóztunk. Egy viszonylag szűk homokos részen dobtunk horgonyt. Egy órán keresztül ellenőriztük, hogy minden irányban biztonságban van a hajó, minden oldalról meghuzattuk a horgonyláncot a szűk helyen. Elsőre jól tartott. Jeleztünk az ügynöknek, hoigy megérkeztünk, aki visszaírta, hogy már látnak minket. Rajtunk kívül két másik hajó volt egy angol és egy amerikai.

A látvány, ami a Maldív-szigeteken fogadott minket, mesebeli volt a hófehér homokos stranddal és a kristálytiszta türkiz vizzel. Rég nem láttunk ilyet már, talán a Tuamotu szigeteken és Fidzsin utoljára. Ez az út az Indiai-óceánon, nagyon változatos, nem is csodáljuk, hogy néhány hajós ezeken a részeken marad évekig. Sri Lanka természeti adottságai és a kulturális változás Thaiföld után, majd az indiai kultúra, színei és csodálatos fűszerei, és most itt van egy tökéletes paradicsomi állapot a Maldívon, ami szinte tündérmese az előző sárgás, sokszor mocsaras vizek után. Álmodunk? Nem, ez itt a valóság! Ami még egy kicsit furcsa, hogy minden olyan csendes, nincsenek nagyon turisták ezemn a szigeten, ugye India populációja után olyan érzés, mintha a világ végén lennénk.

Negyed ötkor megérkeztek a vámosok és a bevándorlási hivatal delegációi az ügynökkel. Tíz percig tartott a bejelentkezés (Indiában két napig, de az ingyen volt). Az ügynök egy nagy csomagot hozott Johannának, csupa édességgel, nekünk pedig egy hatalmas fagylatot. Az útlevelünket elvitték, hogy bepecsételjenek, és mondták, hogy nyugodtan menjünk majd be érte. Igazából sokan nem tudják, hogy a Maldív-szigetek muszlim, ezért egy csomó szabály van érvényben. Pl nem mehetsz a partra térd fölé érő ruhában, és este 10 után már nem lehet közlekedni (ez jobb is, mert annyi korall van), a sört sem lehet kivinni a partra, de nem érdekelte őket, hogy a hajón milyen mennyiség van, csak be kellett jelölni, hogy van sör. A ramadán miatt, ami két nap múlva ér véget, azt gondoltuk, hogy két nap múlva jelentkezünk majd az ügynöknél. Amikor elhagyjuk az első horgonyzóhelyet, nyomkövetőőt tesznek a hajóra, hogy tudják merre járunk vele, ezt majd kijelentkezéskor kell visszaadni. Van egy sanitation certificate is érvényben, amit kijelentkezéskor kell kifizetni, hogy elég tiszta-e a hajó, de tulajdonképpen bejelentkezéskor kell kitölteni a papírokat hozzá és az ügynök ezt is intézi (kötelező az ügynök).

Megismerkedtünk a körülöttünk levő hajókkal, megtudtuk, hogy idén már Chagos-i engedélyt nem adnak ki, mert az amerikai hajót elutasították, azzal, hogy túl sok hajó megy arra. Persze merre menjenek a Vörös-tenger felé? Szerencsére a mi engedélyünk már megjött.

Horgony pozíció: 7-05.0 N, 72-55.1 E


4. nap, 2024.04.09. , Trópusi akvárium a hajó alatt és terrárium a hajón

A hajónk alatt trópusi akvárium van. Johanna már biztonsággal sznorkelezik, és élvezi, minden pillanatát. Mert látunk, tintahalakat (egész nagyokat), papagájhalat, unikornishalat, tűzhalat, delfineket (a hajó körül is) és teknősöket is és persze más trópusi halakat. A korallok nagy része az óceán savasodása miatt évekkel ezelőtt elpusztult. Most kezd újra éledni egy kicsit.

Johanna már hónapok óta szeretne háziállatot a hajóra. Próbáljuk elmagyarázni, hogy a háziálattal nem olyan könnyű akárhova utazni. A parton láttunk egy csomó remeterákot, melyeket elhozott a hajóra megfigyeni, most ezeket eteti. Tényleg érdekes, ahogy viselkednek. A Malldívon lett háziáálatunk, melyet majd Chagos-ra indulás előtt elengedünk, ezt persze Johannával is megbeszéltük. .


5. nap, 2024.04.10. , Eid

Az Eid a Ramadán utáni ünnepség újholdkor. Nagy evés-ivást rendeztek délben a parton, amire kedvesen minket is meghívtak. Johanna meglepődött, hogy fétfiak és nők külön vonultak enni, de azért nekünk megengedték, hogy Géza csatlakozzon hozzánk. Johanna gyorsan barátokra lelt a szigeten. Azt mondták ezután még hat napig tartják a Ramadánt, ami nem kötelező, de mindenki tartja a szigeten, gyerekeket leszámítva persze.

Este gyerek vetélkedő volt, amirőől lemaradtunk, mert Johanna túl fáradt volt, de utána kimentünk a játszótérre. A szervezők még ott voltak és Johanna is kapott egy kis ajándék csomagot tőlük (íróeszközökkel, füüzettel és egy röppentyűvel). Eleredt az eső, amit egy kis házikó teteje alatt vészeltünk át és a szervezők kesszel és vízzel kínáltak minket közben.


6. nap, 2024.04.11. , Vacsora a parton

A hajónk egy vízalatti akváriumon parkol. A korallok nem a legszebbek, a legtöbb korábban elhalt (1998-ban az óceán felmelegedése miatt a Maldívon a korallok 90%-a pusztult el, majd 2010-ben is volt egy nagyobb felmelegedés, most kezdenek magukhoz térni, de most is több helyen jelentős korall pusztulás van), de olyan sokféle halat láttunk, például tűzhalat, papagájhalat, unikornishalakat stb, és olyan jó a láthatóság, hogy nem győzünk benne gyönyörködni.

Johannával fél ötkor kimentünk a partra, hogy játszani tudjon a gyerekekkel. Mindenki együtt játszik, fogócskáznak, bújócskáznak, fára másznak, és a homok grundon szedik a szebbnél szebb kagylókat. Rengeteg hatalmas gyúmölcsevő denevér van a szigeten.

Este 8-kor egy főzőcskézést rendeztek a parton, amire minket is meghívtak. Johannát már előtte megetettük borsólevessel, mert attól tartottunk a nagyon fűszeres ételt nem tudja megenni. De nagyon kedvesek voltak a szigeten, mert neki készítettek külön omlettet.


7. nap, 2024.04.12. , Esős időben festegetünk, kifüstölt az új inverter és méhcsípés

Egész nap esős idő volt, jöttek-mentek a squallok. Egy konvegencia zóna húzódik a Maldív felett, ami jön-megy, ezért gyakoriak az esős napok. Elmaradt a fürdőzés, inkább csak festegettünk, játszottunk a hajón. Amikor nekiálltunk az ebédnek egyszer csak füst jött a nagy invertből (3 kw). Azonnal kikapcsoltuk a főkapcsolót, de úgy tűnik, kifüstölt, tönkrement. Indiában szereltük be, még új volt és jó márka, Thaiföldön vettük. Négykor partra mentünk, hogy Johanna játszhasson a helyi gyerekekkel. Mindaddig jól ment a játék, amíg az egyik bokorból egy méh csapat meg nem csípkedte a gyerekeket. A helyiek szaladtak a szappannal és fogkrémmel, hogy tegyük rá jó lesz. Az egyik hölgy az egyik fáról letépett egy levelet és azzal dörzsölte be a csípéseket. Szerencsére senkinek nem lett komoly baja tőle.


8. nap, 2024.04.13. , Gyerekek a grundon

Még egy kicsit esős az idő, a gyerekek együtt játszottak a grundon (van egy homok kupac, lehet, hogy a rezort építése miatt hordták ide)..

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:12345

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   5013911