Hajónapló: Csendes-óceán átkelés in English

     2007.06.13 - 2007.07.10                                   »»   3/4 oldal   »»

Ugrás oldalra:1234

 
...folytatás az előző oldalról

14. nap, 2007.06.26.

A hétköznapjaink között is akadhatnak olyan napok, amikor minden úgy indul, mint más napokon, mégis úgy érezzük aznap, valahogy minden összeesküdött ellenünk. Ilyenkor próbáljuk teljesíteni a ránk rótt feladatokat, kémlelve a napot, hogy mikor tűnik le az égről és hoz magával egy ígéretesebb, új következő napot.
A Rotoron is minden úgy indult, mint más napokon. Már túl voltunk egy hajnali újabb vitorlarendezésen, ismét csapást váltottunk (ezúttal csak 1.5 óra volt). Így kicsit fáradtan ugyan, de reggelihez ültünk. Gondolatban már készülődtünk, arra a nagy eseményre, hogy mai nap elérjük az óceán átkelés felét, mikor is mindkét parttól kb. 1500 tengeri mérföldre leszünk.
A konyhában kókuszos süti készült az esemény megünneplése alkalmából, amikor az első vészjóslóan ronda, szürke felhő feltűnt mögöttünk. Innentől kezdve gátlástalanul jöttek az újabb és újabb ehhez hasonló ronda felhők a squallok. Ezek a kis viharcellák hihetetlenül gyorsak, hirtelen erős szelet hoznak és néha csapadékot is. Valószínűleg a hajósok bosszantására programozták őket a Földre. Természetesen egy hajós tudja, mit kell ilyenkor tenni, időben csökkenteni a vitorla felületét, reffelni egy esetleges,
hirtelen befúvást elkerülve, amely megrongálhatja a vitorlázatot.
Az első squall feltűnését követve a következő események láttak napvilágot:
- 10.10 perckor reffeltük a vitorlázatot
- 2 perc múlva a vihar megjött és 10 percen keresztül 35 csomós befúvásokat produkált, majd eltűnt
- ezután szélcsendes periódus következett, a szélsebesség alig érte el a 10 csomót
- ezután a süteményt betettük a sütőben, majd kireffeltük a vitorlázatot, hogy valamit haladjunk
- 11 óra után jött a következő squall
- ezért ismét reffeltünk, majd a süteményt ellenőriztük a sütőben, szépen alakult, mi meg kapaszkodtunk
- a vihar ismét ütött hasonló befúvásokkal, mint az előző és egy kis esővel párosítva
- 12.05-kor az ég kitisztult, valószínűleg az 1500 mérföld tiszteletére, amit 12.15-kor értünk el
- koccintás, kókuszos süti fogyasztás
- fényképezőgép és kamera csattogtatás
- amikor ismét elborult mögöttünk az ég
- kamerák biztonságba helyezése
- ismét reffelés
- majd ebéd főzéshez készülődés
- hagymavágás, felvágott hagyma biztonságba helyezés, kapaszkodás
- 12.45-kor ismét ütött a vihar és újra hozott esőt
- majd szélcsendes periódus következett, a vitorláink csattogtak a nagy hullámok és a kis szél miatt
- így vitorla kiengedés
- krumpli pucolás
- szója pörkölt összedobás
- pihenés (kb 10 percig)
- 13.35 újabb squall mögöttünk
- reffelés
- 14.00 kiengedés és ebéd stb.
Azt gondoljuk elég ízelítőt adtunk a squallokról, melyek egész estig így jöttek mentek felettünk. Így már várjuk a következő, reméljük kevésbé eseménydús pihenőnapot.

Napi pozíció:
10:25 5-06.70S 113-52.79W log= 20162.4


15. nap, 2007.06.27. , A kulisszák mögött

Éva tollából:
(Helyszín: Rotor vitorlás kishajó, Csendes-óceán átkelés, éjszakai őrség - események és gondolatok)

Pontosan éjfél van, Géza már egy órája az igazak álmát alussza, 11-3-ig teszem az éjszakai őrségben a feladatokat. Bekapcsolom a számítógépet, hogy a nap eseményeit összefoglaljam, amit majd másnap reggel kikerekítünk a naplóban.

Mi is történt ma? Igen, ez az:
- Reggel egy csapat dorádo hal úszott el a hajó mellett. Fényes, színes testük csillámlott a korai fényben.
A számítógép billentyűzete halkan kattog, ahogy billentyűzöm be a gondolatokat...
- Hoztuk a csalit,
Klikk-klakk, klikk-klakk jön a monoton hang a billentyűk közül...
- amit a hajó mellett dobtunk be a vízbe, közvetlenül a halak elé.
Pont jön egy hullám, ami megbillenteti a hajót, a genoa belobban, és valamilyen kisebb tárgy lesodródik az asztalról. Géza átfordul a másik oldalára, de nem ébred fel. Végig gondolom mi volt az asztalon... A napszemüveg lehetett, amit nem pakoltunk időben a helyére. Négykézláb ereszkedem az asztal mellé és tapogatok. Itt kell lennie valahol. Muszáj megtalálnom, mielőtt a sötétben esetleg rátaposunk. Nem egy szemüveg semmisült már meg így a hajón... Ha ezt valaki kívülről látná, hogy négykézláb vagyok,
és itt tapogatok, biztos hanyatt vágódna a nevetéstől...
Megtalálom, a helyére rakom, majd folytatom a gondolatsort:
- Az egyik hal azonnal ráharapott. Kifogtuk.
Klikk-klakk, már-már szégyellem, hogy a klaviatúra ilyen hangos.
- A hal ma már nem nagy szám, de a pepperonis pizza vacsora fenséges volt. Veszteségek: 2 vödör és egy lábos.
Megállok, 15 perc eltelt az utolsó ellenőrzés óta, kinézek a kabinból. Sehol semmi. Csak a telihold. Igen, folytatom:
- Telihold van.
Milyen jó, hogy világít. Ezüst szőnyeget terít elénk és mutatja: Erre tessék! Egyesek azt mondják, nem szeretik, mert túl sok reflekciót okoz. Én szeretem az éjszakai tükröződéseket figyelni, olyan eredetiek, játékosak...
Klikk-klakk a következő sor:
- 116 mérföldet tettünk ma meg összesen. 1363 mérföldre voltunk Marquesastól délután 4-kor, kicsivel túl az út felénél.
Hol is vagyunk most? Sehol sem vagyunk. Azaz, földrajzilag meghatározható a pozíció a Csendes-óceánon, de tudatilag soha, fel nem fogható, hogy tényleg itt vagyunk...
Ismét megállok. Furcsa zaj a cockpitból, valamilyen csapkodás vagy inkább vergődésféle. Felkapcsolom a kinti világítást. Persze, egy repülőhal megint beugrott. Segítek neki kiugrani, és ha már itt vagyok, körülnézek. Még mindig semmi. De mekkora esélye van annak, hogy itt elmegy egy hajó? Kb ugyanakkora, mint, hogy felbukkan közvetlen mellettünk egy bálna. De az utóbbi megtörtént. Akkor az előbbi is megtörténhet. Egy adott pillanatban a legkisebb valószínűség bekövetkezése is nagy valószínűségű lehet...
Folytatom a klappogást a számítógépen:
- A hőmérséklet: 27-28 fok.
Itt most tél van, de az itteni tél nem sokban tér el az otthoni nyártól csak több a csapadék. Azért milyen jó lenne egyszerre több dimenzióban ízlelni mind a kettőt...
Most szuszogást hallok, így ismét kimegyek. Delfinek fluoreszkálnak a hajó körül. Jobb, mint a Cartoon Network. Bekapcsolom a GPS-t. Jól megyünk, csak pár fokra térünk el az útiránytól. De a következő napok időjárás előrejelzését megtekintve, az eltérés direkt jó nekünk. Kikerüljük a szélcsendes zónát. Kalkulálok... Az eddigi átlagsebességünk több mint 5 csomó. Újabb csúcsot állíthatunk, ha így folytatjuk. De ennek a bálnánál is kisebb az esélye a jelenlegi szélkörülmények között...
A következő és egyben utolsó szót gépelem a billentyűzetről:
- Versenyállás
Itt van előttem, újra betűzöm:
- V E R S E N Y Á L L Á S
Csupán ennyi.
Végleg abbahagyom a gépelést. Ki kell mennem ismét, mert úgy érzem, kezdenek leragadni a szemeim. Ellenőrzöm a szélkormányt. Szépen tartja az irányt továbbra is. Beülök a kormány mögé, és körbe-körbe nézelődök. Felpillantok az égre. Ismét egy squall lehet mögöttünk. Honnan tudom? Nem látom a csillagokat mögöttünk. Felkeltem Gézát, reffelnünk kell, a szélerősödés előtt, és itt az őrségváltás ideje is.

Elnézést, hogy hosszú, de a részleteket magamnak írtam, hogy ha pár év múlva visszagondolok, akkor tudjam, hogy ez az egész nem egy álom volt.

Versenyállás:
I. Yagoona 1076 tmf
II. Rotor 1363 tmf
III. Hafskip 1453 tmf

Napi pozíció:
16:10 5-49.90S 116-13.00W log= 20308.5


16. nap, 2007.06.28.

- Messze van még Amerika?
- Már nagyon messze...
Az előző napi viharcellák (squallok) kisöpörték a felettünk levő égboltot, helyükön nagy ürességet és szélcsendes zónát hagyva. A napközbeni átlagsebességünkről jobb ilyen körülmények között nem is szólni, de legalább tudtunk egy kicsit felváltva pihenni, mert száguldani azt nem kellett, és vitorlát rendezni sem. Amit ugyanakkor szívesen elmesélünk, az az utolsó megmentett vödrünk esete, mert ugye fáradtan a tárgyak könnyen potyognak a hajóról a vízbe.
Eddig 3 vödrünk volt a fedélzeten, különböző célokra, de ebből 2-t beejtettünk a tengerbe és mivel nehezítettek voltak, vízzel megteltek, rögtön el is süllyedtek. De a harmadik vödörrel nem ez történt. Ezt akkor veszítettük el, amikor a cockpitot fodrászathoz rendeztük be. Ehhez bő vízre volt szükségünk, amit ezzel a kis műanyag vödörrel oldottunk meg, tengernyi vizet merve a fedélzetre a hajöblítéshez. Az egyik merésnél azonban a vödör nem érkezett vissza a fedélzetre, és még messziről láttuk, hogy
fehéres széle nem teljesen süllyedt el. Így bedobtuk utána az Ember-a-vízben nevű Don Quijote lándzsájához hasonló bójánkat, ami jó pár méter magasságban jelezte, hol esett a vödör a vízbe. Mire leszedtük a vitorláinkat, természetesen a vödör már úgy eltávolodott, hogy nem lehetett látni, hol jár (hullámzás volt rendesen), de a bóját igen, amin rajta tartottuk a szemünket. Majd megfordultunk és áramlással és hullámokkal szembe visszahajtottunk a hajóval a bójához. Ott köröztünk egyet, amikor is,
véletlenül a fehér vödör széle ismét felcsillant a vízen. Több sem kellett érte mentünk a csáklyával és kimentettük utolsó esélyes vödrünket. Ezután a bóját szedtük fel a vízből. Tanulság, elvesztett tárgyak megtalálása a hullámzó tengeren szinte lehetetlen, kivéve, ha van kéznél egy előre jól felkészített jelző bója kéznél, amit gyorsan be lehet dobni a keresendő tárgy mellé a vízbe.
Napközben érdekes kígyószerű élőlények úsztak a vízben piros fejjel. Egy kicsit úgy tűnt, mintha egy részen nem lenne olyan tiszta a víz, hanem valami szennyeződés lenne benne.
Éjszaka egy újabb horgász csalinkat, ezúttal a gumi polipunkat vitte el egy hal. Egészségére!

Napi pozíció:
09:45 6-21.79S 117-15.70W log= 20378.5


17. nap, 2007.06.29.

Egy újabb nap közvetítése innen az óceánról. Az idő napsütésesen mesés. Az elmúlt napok kiegyensúlyozatlan szélviszonyai után nyugatról egy tartós szél is megérkezett, 10-12 csomó. A viharcellák elmentek. Kikerültünk egy ellenáramlatból és a meredek hullámok is eltűntek. Kívánhatunk-e ennél kedvezőbbet erre a napra? Egy rántott csirke jól esne :-) de erre még egy kicsit várni kell.
Befordultunk hátszélbe és csupán egy kikopott fokshott kötelet cseréltünk le. A nap tetejébe jött nyugaton egy csodálatos naplemente egy teliholdas holdfelkeltével ötvözve keleten.

Erről a napról jelenleg több nem jut eszünkbe. Köszönjük a figyelmet.

Napi pozíció:
16:00 8-00.00S 119-20.00W log= 20536.2


18. nap, 2007.06.30. , Csúcsforgalom a Csendes-óceánon

Az elmúlt hetekben megszoktuk, hogy magányunkban csak a madarak zavarnak meg minket, így mai 3 másik hajó látványa sokkszerűen hatott. Az első vitorlást hajnalban pillantottuk meg. Hívtuk VHF rádión őket. A vicc az volt, hogy az a bolgár csapat volt a hajón, akikkel már St Kittsen találkoztunk korábban. Most egy hajót vittek megbízásból Új-Zélandra. Kicsi a világ.
A második hajó egy teljes díszkivílágításban pompázó hajó volt, tetjén piros fehér fehér navigációs fényekkel, ami azt jelenti, hogy manőverezőképességében korlátozott. Az az egyrészt neki volt elsőbbsége. És pont felénk tartott. Probáltuk hívni rádión, de nem válaszot.
- Milyen hajó lehet? - gondolkodtam - Anyahajó esetleg, ha éppen szállnak fel-le róla, akkor ő lehet manőverezőképességében korlátozott.
Radart is bekapcsoltuk, pedig erre most nem sok energiánk volt, hiába töltenek a napelemek. Ahogy közeledett, már láttuk, hogy nem fogunk ütközni, 1 mérföldre mögöttünk haladt el, és de nem nézett ki anyahajónak.
Az utolsó 1000 mérföldet rójuk mától (utolsó egy harmad), amelyet egy fenséges sonkás-mozarellás-paradicsomos pizzával ünnepeltünk és az őrségváltás még egy órával való eltolásával. Illetve egy kókuszdiót is felvágtunk a megérkezett 15 csomós szélhez. Kezdhetjük a napokat visszaszámolni, most, amikor már teljesen megszoktuk, hogy az óceán látványával fekszünk is és kelünk is minden nap.
Távolságok Fatu Hivától:
I. Yagoona 624 tmf
II. Rotor 1030 tmf
III. Hafskip 1083 tmf

Napi pozíció:
16:00 7-40.54S 121-30.00W log= 20666.4


19. nap, 2007.07.01.

Sikerült egy erős, kb 1 csomós ellenáramlásba belekeverednünk, lelassultunk. A szél sem erőltette túl magát, 10 csomós körül fújdogát, de ennek ellenére egy kellemes utazást tudtunk le ma szép időben.
Felleltároztuk a maradék friss árukészletet és kiválogattuk a már kevésbé szép példányokat. Ezeket kell majd előbb fogyasztani, mielőtt teljesen tönkremennének. A burgonya, a yucca és a hagyma még szépen bírja, a gyümölcsök közül az alma, a naracs és a graipfruit is tartósnak bizonyul. Egyedül pár tojástól kellett megszabadulni, de a három másodperces módszerrel előkészített tojások továbbra is jól vannak, a többit meg betuszkoltuk a hűtőbe, ami úgyis leapadóban van.

Egyik hajóstársunktól kaptunk egy-két hírt Equadorból. Úgy tűnik még jókor jöttünk el a kikötőből, mert azóta új szabályozást hoztak, mely szerint csak ügynökkel engedélyezik a ki és bejelentkezést hajóval. A szomorú csak az, hogy jelenleg nincs ügynök a városban, így a hajók egyáltalán nem hagyhatják el a kikötőt még egy darabig. 2 hajó a kikötő előtt várakozik.
A többiek valamilyen rejtélyes módon mostanában folyamatosan jobb szélben és áramlásban haladnak, Yagoon hamarosan célba ér, Hafskip a nyomunkban.
I. Yagoona 479 tmf
II. Rotor 924 tmf
III. Hafskip 983 tmf



Napi pozíció:
16:00 8-25.00S 123-12.58W log= 20777.3
.


20. nap, 2007.07.02.

Valószínűleg többekben felmerült a kiváncsiság azzal kapcsolatosan, hogy napokon keresztül a vizet látva nem vagyunk-e depressziósak vagy nem okoz-e ennyi víz hangulatváltozást a vitorlázás alatt. Nos, a jövendőbeli óceán vitorlázók számára jó hírünk van. A víz minket jó hangulatban tart. Az ember napokon keresztül elmélázgat, beszélget, gondolkodik, olvas. Egyszer mi is még a természet részesei voltunk és most legalább még egyszer kipróbálhatjuk milyen is ennek a nagy kerek tökéletes egésznek a
része majd igazi résztvevője lenni. Az ereinkben érezzük, milyen jó a saját halászzsákmányunkat fogyasztani, tengervízzel és esővízzel zuhanyozni, széllel szárítkozni, örülni a körülöttünk levő állatoknak, megtekinteni a naplementetét vagy a feljöttét és a holddal együtt meditálni esténként. Ezt otthon nem gyakran látjuk, vagy nem igazán érezzük.
Mi feltettük már önmagunknak a kérdést. Mikor láttuk utoljára a természet hatalmas erejét? Mikor éreztük át, hogy ennek résztvevői vagyunk? Mikor keltünk otthon együtt a nappal? Mikor néztünk végig akár egy felkelő holdat? Bevallhatjuk önmagunknak, hogy nem túl gyakran. Most azonban erre mind alkalom nyílik, és itt az óceánon egyet lehet tenni, élni és élni az alkalommal, mert egy feladatot vállaltunk önmagunkban. Egy feladatot, mely szerint el kell jutnunk A-ból B pontba. Milyen szimpla feladat.
Mindezt azért, hogy a végén valami mást találjunk, valami mást, mint az eddigiek. És mindehez a természet segítségét hívjuk, akkor is, amikor folyamatosan hadban kell állni az elemekkel, akkor is, ha csak ellazulunk és elengedjük magunkat. Önmagunkban érezzük a kihívott tüzet, hogy meg kell csinálnunk, és hogy lassan képesek vagyunk rá, hogy végleg legyőzzük a hadakat. A tűz a levegő és a víz harcolnak egymással. A szél élteti a tűzet, a víz kioltja azt. Mi győzni jöttünk, és ha győzünk, akkor talán
el is nyerhetjük nem materializálható jutalmunkat...
Az A-ból B pontba elmélet a következő napi feladatott rótta ránk:
1. Mivel az előzőnap újra csapást váltottunk, mert előtte túlságosan délre sodródtunk az útvonalunktól, ezért a mai nap visszaváltottunk, hogy megfelelő utirányba a kijelölt B pont fele tereljük a hajót. Ez ismét két órás vitorlarendezést eredményezett.
2. Az útvonalunkat kicsit módosítottuk, aszerint, hogy északról támadjuk majd a célszigetet a korábban tervezett déli helyett.
3. Lekértük az előzetes időjárásjelentést és szemügyre vettük az útvonalat, ha egy kicsit északon tudunk még maradni, akkor talán több szél várható a következő 2 napban.
4. Hivogattuk a mellettünk várhatóan elhaladó Dingo nevű vitorlást, amely egyszercsak válaszolt a VHF hívásra. Kb 10 mérföldes lehetett a távolságunk tőlük, nem láttuk őket, de legalább hallottuk. Egy gyors vitorlással száguldoznak, így már csak Marquesas-on találkozhatunk velük.
5. A pecát is kiraktuk, de ma semmit nem fogtunk vele. Majd talán holnap.

Napi pozíció:
19:05 7-50.59S 125-07.09W log= 20895.8


21. nap, 2007.07.03.

Ez a nap pontosan ugyanúgy kezdődött, mint az előttünk álló 20 nap és az érdekesség az, hogy ugyanúgy is végződött. Napközben azonban igen jó szelünk volt, így a hullámok is kicsit feltornyosultak.
Most nem jut eszembe semmi,
na jól, sziasztok, ennyi!

ui: Nem tudja valaki, hogy mi lehet csinálni egy Canon A80-nal, ha fotó-üzemben iszonyúan túlexponálja a képeket, de például filmfelvételnél jól müködik. Másik kérdés? Canon EOS-350D 99-es hibakóddal meg áll. Mit jelent ez? Érdekes, hogy egyszerre romlanak el a gépek...

Napi pozíció:
16:00 8-14.00S 126-56.00W log= 21006.1
.

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:1234

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   4853991