Hajónapló: Malajzia nyugati partja in English

     2018.02.12 - 2018.04.25                                   ««   1/1 oldal   ««

Egyik reggel Géza ezzel ébresztett:
- Éva, kérsz -2 fokos cola-t? Ez az a teszt cola volt, amit betettünk a hűtőbe éjszakára. Hurrá működik az új hűtő és befejztük a hűtőprojektet!

Nagyjából befejeztük a nagyobb projektjeinket. A hűtő elkészült amit azóta használatba vettünk. Egy kis izgalommal járt a bekapcsolása az egyik délután, amikor a fedél is elkészült, mert hiába volt a mélyhűtőben -4 fok, a hűtőben mégsem akart igazán hűvös lenni, ezért folyamatosan kapcsolgattuk a termosztátot, mígnem jól fel nem csavartuk. Aztán gondoltuk, hogy adunk neki még egy esélyt, hogy hűljön az éjszaka folyamán. Kellett egy kis idő, míg ezt a megnagyobbított hűtődobozt lehűtötte a borda. Eddig úgy tapasztaljuk, hogy az 5-ös fokozaton tudjuk a legjobban használni, mert ekkor -2 és -5 között van a mélyhűtő és 0-3 fok a hűtő (egészen 7-es fokozatig lehet állítani). A mélyhűtő hőmérsékletét egy rádiós hőmérséklet mérővel látjuk. A jeladó a mélyhűtőben van a rádiós vevőegységgel pedig ennek hőmérsékletét látjuk a navigációs asztalon. Hát igen, fejlődik a technika.

Sajnos a főzőgázzal még problémáink vannak, nem tudtuk jól visszaszerelni (szét kellett vágnunk a rézcsövét amikor csináltuk a hűtőt), és amikor bekötöttük az új gázcsövet, akkor túl pici lett a nyomás. Nos, hűtőnk van, de a gáztűzhelyt nem tudjuk még funkcionálisan használni, csak ideiglenesen működik, amikor direktbe kötjük a palackot a tűzhellyel egy ideiglenes csővel, ami 9-es, de nekünk 8-as kellene.

Jóllehet február a kedvenc hónapunk Szingapúrban (ekkor nincs olyan meleg és nem csattognak a villámok sem a fejünk felett), azért haladni is szeretnénk, ezért elindulunk nyugat felé, végig Malajzia partjai mentjén. Utunk egy részéhez egy barátunk is becsatlakozik, akit Port Dickson-ban fogunk felvenni a hajóra.


1. nap, 2018.02.12. Hétfő, Kihajóztunk a One15 marinából

Csak 11-kor indultunk, mert úgy éreztük, annyi dolgunk van még. Malajziába, Port Dicksonba igyekszünk, ahol felvesszük a hajóra egy barátunkat.
Negyed, majd fél szelünk volt (12-19 csomó között változott) az első nap, mellyel 32 mérföldet vitorláztunk. Többször lúvolt a hajó a befúvásoknál, ennek ellenére a szállítóhajók elég közel merészkedtek hozzánk. Az autopilot jól bírta a kiképzést, csak kétszer kellett engedni kicsit a vitorlákon, egy-egy befúvásnál. A parton iparterületek mellett haladtunk, és rengeteg óriás hajó horgonyzott a közelben. A halászbóják is megjelentek, fehér műanyag úszó formájukban, melyek most még a forgalmas helyen, csak néha-néha bukkantak fel, hogy kerülgethessük őket. Kukut előtt akartunk lehorgonyozni és bejelentkezni, de a térképen feltűntetett 5.4 méteres vízmélység helyett a jelzőműszerünk 2-1.7 métert jelzett és nekünk 1.7 méter a merülésünk, ezért nem mertünk tovább menni a város elé (apálykor). Inkább a külső horgonyzóhelyen dobtunk horgonyt (4.5 méteren). A part felől rengeteg légy szállta meg a hajónkat vagy 30 darabot sikerült lecsapni (álítólag hal ételek vannak a parton).
A naplemente csodálatos volt, melyet a távolban igyekvő hajók és közeli delfin csapat dobott fel.

Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2182336