| 2020.01.18 - 2020.02.20 »» 2/4 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
9. nap, 2020.01.26. , TelagaKriszta tollából:
Reggeli rántotta a horgonyzóhelyen, de már elindul a turisták áradata a tó felé. Egymást érik a csónakok, aztán megjönnek a jetskisek is. Ideje indulnunk. A fjordlandban még motorozunk kicsit. Fantasztikus. Aztán vitorlát húzunk, és irány a Rebak, mert pár dolog még kell a Rotorról, a vécészereléshez venni kell csövet, és ha már ott vagyunk, eszünk egy Cher Koy Tow-t, ami a kedvenc (sült tészta rákkal, csirkével, tükörtojással, zöldségekkel, szezámmagos uborkás répás salátával). És zuhany. Marhameleg van. Rebak egy katlan. 5kor elindulunk Telagára. Két mini mesterséges sziget mögött horgonyzóhely, sok hajóval. Este kidingizünk, és irány a night market. Taxira sokat várunk, mert a kínai újév miatt mindenhol rengetegen vannak. Végül leintünk egyet. negyed óra út, aztán az első megálló a duriános. Gézáék szeretik, mi először próbáljuk. Gerinek közömbös (ez ritkaság, mert vagy utálni, vagy imádni szokták) Krisztának ízlik. Büdös, mint a dög, de vanília ízű. Egy tarajos sül van ketrecben mellettünk, borzalmasan sajnáljuk. El akarjuk lopni és szabadon engedni. Nagyon szomorú szegény. Utána bevetjük magunkat a piacra, és összevissza eszünk mindent. A találom-kolbász és a pálmás palacsintatésztás kókuszoskukoricásizé finom nagyon. A koktélcseresznyés gyümölcsök rémesek, és a tengergyümölcse nem annyira jó, de azt már a hajón esszük. Illetve a halak eszik. Johanna remekül viseli a megpróbáltatásokat, csak a generátorokra érzékeny. Megint nem sikerül korán feküdni, 1ig vidámkodunk, és miután meggyőződtünk róla, hogy a duriánra az alkoholfogyasztás mégse halálos, pálinkával fertőtlenítünk. |
10. nap, 2020.01.27. , Kijelentkezés MalájziábólKriszta tollából:
Mangós zabkásás joghurtos tojásos rizses maradékpálmás reggeli, aztán Gézáék elmennek Kuah-ba kicsekkolni a hajót, mert a cél kedden Thaiföld, Koh Lipe (és mosatni, akksit venni, stb.) Addig mi Cable Carozni akarunk, meg Seven Wells vízesést nézni. Kiszállunk a dingiből a homokos parton, nagyon giccses, gyönyörűséges, igazi pálmafás, ragyogókékeges, hatalmashegyes, homokospartos. Elsétálunk az Oriental Village-be, kb fél óra a tűző napon az autóút mellett. Borzalmas tömeg, T-Rex, műfalu, rendőr megállít, hogy van-e maszkunk, azt javasolja, vegyünk. A Corona vírus kezd gáz lenni. Tele minden kínaival a kínai újév miatt. Végigálljuk a sort jegyért, de már csak délutánra van hely, azt nem várjuk meg, meg rohamunk is van a tömegtől, úgyhogy elindulunk gyalog a vízeséshez. Hőség van, dzsungel és majmok. Visszafordulunk. A vízesés is tele lesz biztos, mert autóval is fel lehet menni :/. Visszamegyünk a partra, ott eszünk egy koytowt, meg friss narancslevet, aztán irány a hajó. Gyalogolunk a parton a 38 fok tűző napon, kicsit pihenünk és csobbanunk, aztán megkerüljük a kikötőt. Rotorka még ott van, tehát Gézáék nem értek még vissza. A hajón hűsölünk. Délután megérkeznek, kimegyünk eléjük, és kijelentkezünk együtt az országból. Aztán vissza a kannákért a hajóra, és tankolás. Nem közvetlenül, csak kannákba, mert koszos az üzemanyag, és van benne medúzaszerű dízelalga. Estére cukkinis csirkés hagymás fokhagymás teriyakis kicupmanisos dolgot sütünk krumplival. Ma korán fekszünk. |
11. nap, 2020.01.28. , Koh Lipe, ThaiföldKriszta tollából:
Mangós zabkásás joghurtos lencsés almás gyömbéres reggeli. Indulás Thaiföldre, ami ~20 tmf. A parasailort próbáljuk megfejteni, hogy működik, de sikertelenül. Grósz és fock fel, 10-13 csomós szél 5-6-al megyünk negyedszélben, örömvitorlázás. Az Andamán tengeren vagyunk, a víz csak 20-30 méter mély messze a szigetektől is. És itt is 28 fokos. Madmaxes halászok mindenütt, szlalomozunk közöttük. Látunk delfint. Tényleg minden sziget fölött van egy kis felhőcske. A hátsó horgonyzóhelyen állunk meg, és onnan sétálunk át a szigeten az immigration-höz. Rémálom, turistahordák, tömeg, mindenki álhippi, egymás érik a boltok és a kajáldák. Az egész délután elmegy a bejelentkezéssel, és a kompjegy vásárlással vissza Langkawira. Gézáék maradnak még itt pár hetet, mi péntek reggel visszamegyünk Malajziába. Ránk esteledik, beülünk vacsorázni a tömegbe. Pad Tai, de nagyon rossz, és Mango Sticky Rice – az se finom. Sötétben sétálunk haza, veszünk netet, thai mangót és maszkokat (Langkawin már nem lehet kapni). Hangulatos helyek a sziget közepén néptelenek. Pedig azok tényleg jók, amúgy Ko Lipe-ről menekülünk. A szigetcsoport többi szigete néptelen. De ma még ott maradunk éjjelre az öbölben, az áramlat keresztbe fordít a szélen, csattognak a hullámok a hajó oldalán, alig alszunk. |
12. nap, 2020.01.29. , Lakatlan szigetekKriszta tollából:
Reggeli közben elmegyünk Ko Butang mellé a korallszirtekhez. Kidingizünk, dagály van úgyhogy befelé sodor az áramlat. Körbeúszkáljuk a szirteket, millió hal, kicsi, nagy, ezer színű, bohóc, papagáj, vitorlás, sokféle tengeri csillag, uborkák, korallok, agy, legyező, medúzarajok, minik és nagyok is, stb. stb. Fantasztikus. Ebédre visszamegyünk a hajóra, ekkor érkeznek meg a turistahajók. Eddig egyedül voltunk :D Egy zászlósbója elúszik mellettünk. Erős az áramlat. Ebéd után expedíció a partra. Természetvédelmi terület, de egyedül vagyunk! Nagyokat sétálunk, remeterákversenyt csinálunk, végre látunk varánuszt. Zacskót nem kellett volna hozni, mert azonnal jönnek rá a majmok. Estére áthorgonyzunk egy kevésbé mozgalmas helyre. A szomszédban egy halászhajó. Átmegyünk, hátha van haluk. Géza nehezen érteti meg velük, mit akarunk, pedig elég egyértelmű :D Kapunk egy hatalmas snappert, négyen nem bírjuk megenni. Géza megtanít kibelezni meg filézni. A korláton megsütjük, és minden bort megiszunk hozzá. Csillagos éjjel, itt is világítanak a planktonok, síkvíz, a hajó oda van szögezve. |
13. nap, 2020.01.30. , BúcsúesteKriszta tollából:
Reggeli után dingiboardozunk! Aztán Géza és Kriszta snorkelezni megy, valamint megvizsgálják a partra vetett halászhajót. Ki van belezve nagyjából, de alga még nincs rajta. A snorkelt gyorsan befejezzük, mert a medúzák kocsonyás réteget alkotnak a vízen, és így nem olyan nagy buli, ráadásul felhős az ég, úgyhogy amúgy se jó a láthatóság. Lakatlan sziget partjának felfedezése, kagylógyűjtés, szeméthegyek, és papucsgyűjtemény. Ebéd után újabb szigetet fedezünk fel, de közben meg akarunk nézni egy tenger közepén lévő korallszirtet. Évával beúszunk, de nagyon mélyen van, ráadásul zavaros a sok turista miatt, dagály is van, semmit nem látunk. De jót úsztunk, mint egy ellenáramoltatós medencében. Találunk elhagyatott partszakaszt, Johanna első fürdése a tengerben :D A naplementében behajózunk Ko Lipe mellé az első napi helyünkre. Tökéletes időzítés. Este érkezik a passzát, 15-20 csomós széllel. Búcsúeste |
14. nap, 2020.01.31. , Hárman maradtunk a fedélzeten Koh Lipe szigete előttKriszta tollából:
5kor kelünk, szokásos reggeli, a szél csitul, világosodik. 7 előtt elindulunk, Géza elkísér minket. A búcsú mindig szomorú, nagyon utáljuk, igyekszünk gyorsan túlesni rajta. A komphoz csak 8tól lehet csekkolni, addig várunk a kutyukkal. Aztán elveszik az útlevelet, kapunk egy számot, és várunk. 9kor szólítanak, visszakapjuk az útlevelet, el kell menni az immigrationhöz, ahol megint elveszik :D Aztán várunk. Minden beszállásra ugrunk, de egyik se a mi kompunk. Kiderül, hogy nem 9.30kor indul, hanem 10.30kor, és mégis nagykomp, Telagából jön. Sorszám szerint kell beszállni, megyünk elsőnek :D Üzenünk Mr Deannek a késés miatt. Szegény nem kapja meg, 2 órát vár. Óriás szerencse, hogy Gézáékra számít a babával, mert megvár minket :o Az autó automata, szuper, szállást azonnal megtaláljuk, a szobának ablaka nincs, de hattyút kaptunk, szemben eszünk egy csirkerizst. Pihenés-lazítás, aztán Chenang felfedezése este. Éjjel hatalmas eső.
Rotormacs:
Géza visszafelé vett néhány mangót és joghurtot. A thaiak nagyon édes szájúak, még a joghurtba is cukrot tesznek. Tartunk egy pihenő napot a fedélzeten a korai kelés után. Együtt alszunk Johannával, aki délelőtt 2 órát aludt egyhuzamban.
Este gyönyörű a naplemente, mert Koh Lipe napnyugati oldalán horgonyzunk, kár, hogy a szúnyogok is velünk együtt élvezik. Nem is értjük, hogy jöhetnek el idáig a szigetről, mert olyan messze állunk. Pont a korallzátony mellett. |
15. nap, 2020.02.01. , Majdnem befejeztük a bocitA bocin maradt még néhány dolog az újrafestése óta. Az evezőket össze kellett szerelni, új kötelet fúrtunk fel, hogy jobban lógjon a katamaránon, csúszásgátlók a helyükre kerültek és az ütköző széleket is be akartuk fejezni rajta, amikor, hopp elfogyott a ragasztó szalag.
Az aksikat is teljesen feltöltöttük. Egész nap bőgettük a generátort, de a mellettünk levő hajó is ugyanezt tette. Estére már nagyon jól álltunk az árammal.
Johanna ma először dugta a lábujját a szájába. Hétről hétre új dolgokkal lep meg minket. Már feküdni sem szeret az ölünkben, próbálja mindig felhúzni magát ülésbe.
Éjszakára beerősödött a passzátszél. Nappal nem lehet úgy érezni a hatását a parti szél miatt, mely kiegyenlíti azt. |
16. nap, 2020.02.02. , A víz szivárgás kereséseReggel azt láttuk, hogy csöpög a külmotor kipufogójából az olaj. Amikor elraktuk a motorokat, olajat fecskendeztünk a hengerbe, az csöpög valószínűleg.
Az aksik tartják az előző napi töltést, megy róla a világítás, vízszivattyú és a hűtő. Igaz, hogy a számítógépet nem tudjuk használni, mert pár napja kiégett az inverterünk, ezért amikor a gépek használatban vannak be kell indítani a generátort. A generátort egy hajós társunktól vettük még korábban.
Elkezdtük megkeresni a víz szivárgást. Először kitakarítottuk a bal hajófeneket. A fenékszivattyú nem a legmélyebb pontról szívta a vizet, amit átszereltünk. A pumpa sem működött, el volt dugulva, először ezt kellett rendbe hoznunk.
Azután a hátsó kabin, padló alatti pici, édesvíz csöpögést kellett kiderítenünk, hogy honnan jön. Ezt megtaláltuk. A hűtő kábeléről eredő kondenzvíz volt, de ez nem magyarázza a napi néhány literes szivárgást a hajóban. A következő a hátsó zuhany csöpögés megoldása, bár ez valószínűleg a motortérbe csöpög, nem jut át a fenékbe. Folyik a nyomozás.... |
17. nap, 2020.02.03. , Hátsó zuhany csöpögés megszűnt és felújított fekhelyünk vanReggel a szomszédunk átjött köszönni (Ausztráliában élő malájok). Kérdezték, hogy bírtuk-e az éjszakai erős hullámzást. Azon kívül, hogy kicsit csattogtak a hullámok a hajón, a katamarán úgy állt a horgonyon mint a cövek és átaludtuk az egészet. Hogy ne érezzék olyan rosszul magukat, azt mondtuk, hogy már megszoktuk. A katamrán horgony rendszere még nem végleges. Először az 50 kilos bruce horgonyt hoztuk át rá a Rotorról, de még a régi 55 méteres lánc van rajta. A Rotoron 80 méteres láncunk volt, ez kell a mélyebb horgonyzó helyekhez.
A hátsó zuhany csöpögése megszűnt. Csak annyit kellett csinálni vele, hogy a teflon szalagot, amit tömítésként használt az előző tulaj kivegyük belőle. Van egy gumi tömítés is benne, amit lehet, hogy majd ki kell cserélnünk, de semmi esetre sem teflon szalaggal kell pótolni a gumit.
A hátsó kabinból csöpögő vizet (hűtő kondenzáció) felfogtuk egy ronggyal és most figyeljük, hogy mi történik a vízszivárgással.
A kifeküdt matracokon is próbálunk segíteni. Néhány hete rendeltünk egy matrac alátétet (Froli Sleep Systems). Ezt kis elemekből kell összerakni, állítható a keménysége, komfortosabbá teszi a fekhelyet és levegőzik is a matrac, mely csökkenti a nedvesedését, a kondenzációt. Kíválónak tűnik a trópusokra és hajóra, mert olyan alakzatra lehet összeállítani a kis elemek miatt, amire csak akarjuk. Olyan mint egy lego játék, csináld magad az ágyadat! Alig várjuk az első éjszakát rajta.
Jóllehet még most is szerelgetjük a hajót, a vízen teljesen más érzés haladni a munkákkal, mert bármikor csobbanhatunk egyet. Van egy kis játék időnk is Johannával, és az esti naplementék feledtetik a napi fáradozást. Johanna fürdetését tengervízzel oldjuk meg a kádjában, mert nagyon szeret pancsolni, majd egy kis édesvízzel leöblítjük utána. A tengerbe csak tiszta helyen merjük bevinni, mert nagyon sok az apró medúza. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
