Hajónapló: Viszlát, és kösz a halakat! in English

     2013.11.01 - 2013.11.12                                   »»   2/2 oldal   ««

Ugrás oldalra:12

 
...folytatás az előző oldalról

9. nap, 2013.11.09.

A szél mára enyhült 15-18 csomóra. Lassan motorlázunk szembeszélben. A hullámok is folyamatosan csökkentek napközben, jóllehet amikor elértük az Új-Zéland előtti vízalatti hegyeket, elég meredekké váltak. A hegyek csúcsai csak pár száz méterre vannak a víz felszínétől és a csökkenő vízmennyiség a csúcsok fölött érdekes hullámokat kelt. Ezeket a csúcsokat a térkép is jelöli és rossz időben érdemes ezt a szakaszt kikerülni, mert feltornyosítja a hullámokat. Napközben láttunk egy teherszállító hajót és a madarak már Új-Zéland jelenlétét jelzik.
A nappali napsütést éjszakai felhősödés váltotta fel, a barométer magasnyomású légáramlatokat jelez. Az időjárás-előrejelzés már nem mutat olyan szuper jó időt, szembeszél lesz a hátralevő útszakaszon, de talán elkerüljük az erős szeleket. Az éjszaka koromsötét volt, az orrunkig se láttunk, csak remélni mertük, hogy kivilágított tárgyak jönnek szembe.
Az éjszakai poziciónk szerint még 231 tengerimérföld van hátra Opuáig.


Napi pozíció:
00:00 30-08.89S 172-59.20E log= 126769.7


10. nap, 2013.11.10.

A szél kicsit tovább enyhült 12-16 csomóra (csak 1-2 óráig tartó 22 csomós pöffös befújásokkal). Továbbra is motorlázunk, de a gyengülő szembeszélben a hullámok jelentősen csökkentek és ezért a hajó jóval gyorsabban tud haladni. Messziről egy teherszállító hajó kísért minket órákon kersztül. A hajót nem láttuk, csak az AIS jelét fogtuk. Délután 2 után megpróbáltuk felhívni rádióval a Taupo Maritime rádiót, de senki nem válaszolt (vasárnap van). Jobbhíjján egy értesítőt küldtünk az új-zélandi vámhivatalnak emailben, melyben megadtuk a poziciónkat és várható érkezésünket holnap estére Opuába.
A nappali hőmérséklet csak 20 fok körül volt. Estére a hőmérséklet 18 fok alá kúszott, ezért bekapcsoltuk a motorlégbefúvásos-fűtést, mert kezdtünk fázni. A tegnap elkezdődött felhősödés egy összefüggő felhőtakarót hagyott felettünk, amely csak este szakadozott fel. A hold ragyogó fénye újra látszódik a felhősávok alatt.
Az éjszakai poziciónk szerint már csak 98 tengerimérföld van hátra Opuáig.


11. nap, 2013.11.11. , Érkezés Opuába

Delfinek
A reggeli órákban felettünk kristálytiszta volt az ég és melegen sütött a nap. Csak előttünk úsztak a fehér felhők az égen. Egy pár óra múlva (kb 35 mérföldről) megláttuk az északi szigetet. A maorik úgy hívják Aotearoa (föld a nagy fehér felhővel) vagy mai nyelven Új-Zéland. A rádióban hallottuk, hogy a partiőrség repülője a közeledő hajókat azonosítja. Ezúttal minket elkerültek (2007-ben felettünk is elszállt egy azonosító jármű). Ezzel azonban késztetést éreztünk, hogy a Taupo Maritime rádiót újra felhívjuk. Megadtuk érkezésünk időpontját (este 7). Rosszul hallottuk őket, rájöttünk, hogy a propeller tengely anódos védelmét biztosító csúszka rádióineterferenciát okoz. Ezt még valamikor ki kell javítanunk. Utunk utolsó napján felhúztuk a sárga lobogót (a lobogó jelentése: hajónk járvány mentes és szabad bebocsátást kérünk a kikötőbe) és pólós melegben, bolonyai spagettivel közelítettünk Új-Zéland felé. A szél is alig lengedezett, a hajnali 20 csomót leszámítva, mely csak egy óráig tartott. A Bay of Islands-hez közeledve egy csapat delfin sietett elénk, folyamatosan füttyögtek, ugráltak és versenyt úsztak a hajóval. Ezután mindenfelől jöttek a delfinek és minden uszony egy pontra koncentrált a Rotorra. Fél óráig kísértek minket kicsinyeikkel együtt. Micsoda üdvözlés! Amikor elmentek, biztos ezt füttyögték: VISZLÁT, ÉS KÖSZ A HALAKAT!
Később felhívtuk VHF-en a Whangarei Maritime rádiót és újra megadtuk érkezésünk időpontját és a poziciónkat. Azt mondták a hivatalnokokat értesíteni fogják.
Végre megtudtuk, hogy merre jár a Norvik (www.norvikinfo.com). Reméljük találkozunk velük Új-Zélandon.

Pontban este 7-re értünk Opuába. A hivatalok már zárva voltak, így a karantén mólóra kötöttünk. A pangó víz kb 9 után következett be, ezért 7-kor még nagyon erős volt az áramlás. Egy hosszú út után (10 napig tartott) az ember csak arra vágyik hogy elfogyassza a vacsoráját és pihenőre térjen, de a napi események ezzel szemben tovább folytatódtak.

Külön Éva tollából:
Elkészítettünk, a maradék ételekből, egy mindent bele rakott krumplit. Tényleg minden maradékot beletettünk és ettől lett igazán isteni az íze. Körbetelefonáltuk a családot, hogy megérkeztünk, minden rendben. Ekkor érkezett az első hajó mellénk, akik kidobták Gézának a hátsókötelüket (onnan fújt a szél), hogy kösse le, majd mint akik jól végezték dolgukat, kiszálltak a hajóról. A hajó persze elkezdett elúszni az erős szembeáramlásban, és akkor már hármas emberi erőre volt szükség ahhoz, hogy a hajó ne húzzon el a legénysége nélkül. Ezután besötétedett és az utánunk következő második hajó is befutott kissé zajosan a kikötőbe, pár méteren múlott csak, hogy nem kaszálták el a Rotort. Géza nekik is kitartóan segített a kikötésben, amikor is a kötelet dobó enyhén ittas hölgy arccal befordult a tengerbe, miközben lábával lerúgta a mólót, majd sűllyedni kezdett. Gézának a lefeleúszó hölgyet sikerült elkapni és kihúzni a tengerből, miközben a hajót is tolta el a parttól, hogy nehogy odapréselje a nőt a mólóhoz. A szomszéd hajós pedig pokrócot hozott a hölgynek, miután mindene vizes lett, de szerintünk reggelre emlékezni sem fog rá, hogy valaki megmentette az életét.


Napi pozíció:
00:00 33-41.39S 174-02.20E log= 126988.8
Bay of IslandsBay of Islands
OpuaOpua
Karantén móló, Opua Rotor a karantén molón, OpuaRotor a karantén molón, Opua


12. nap, 2013.11.12. , Beléptetés

Ajándék a Marinától
Welcome drink
Ismét szép reggelre ébredtünk. A körülöttünk álló hajósok is magukhoz tértek a tegnapi események után. A hölgy férje köszönetet mondott és a hölgy is látszatra jól volt. Bár azt mondta a feje még mindig nem teljesen tiszta, de a lába, amelyet tegnap a karantén molónak ütött 2 méteres zuhanása közben a hajóról, legalább rendeben van. A vámosok 9 körül érkeztek. Először a karantén hivatalnok nézte át a hajót. Mi már minden maradék frissárut (1 tojás, 1 káposzta, negyed uborka, pár szem krumpli és hagyma maradt csak) összekészítettünk számára egy zacskóba. Ezeket el is vitte megsemmisítésre. Ezen kívül csak a maradék fidzsi mézet, melyet szintén kikészítettünk, mert tudtuk, hogy védik az új-zélandi méheket és egy megkezdett zacskós babot vitt el. Amikor mondtuk neki, hogy a friss élelmiszereken kívül mindent Új-Zélandon vásároltunk, akkor már nem is nagyon keresett tovább, a majonéz sem érdekelte (amelyet szintén el szoktak venni), sőt még a tegnap elkészített rakott krumplit is a fridzsiderben hagyta. Feljegyezte, hogy behoztuk a növényből font madarat és szőnyeget, a fából faragott teknőst és faliképet (ezeket Fulaga-n kaptuk), de nem vizsgálta meg őket. A megmaradt őröltkávára is rábólintottak, azt mondták 3 kilo alatt nem érdekli őket. Idén a különleges vizsgáló csoport sem jött fel a hajóra és a vámtisztviselő is csak az útlevelünk pecsételte le és semmit nem ellenőrzött. Azt mondták levehetjük a Q (sárga) lobogót és mehetünk. Az Opua Marina egy flax-ből (új-zélandi növény) font köszöntő táskát adott egy csomó reklámanyaggal és egy kis barbadoszi rummal. Ezzel hivatalosan is beléptünk Új-Zélandra, jöhetett egy kis welcome drink a fedélzeten. (Jókor érkeztünk meg, mert délutánra erős, hideg déli szelek érkeztek.)

Opua most a nyugalom szigete számunkra. Végre nem fütyül a szél vagy zúg a motor. Az elkövetkező pár napban újratöltjük a készleteink és továbbindulunk Auckland-be, ahol a hurrikánszezon nagy részét fogjuk tölteni. De mi továbbra is hallgatjuk, mikor hívnak újra a madarak minket.

Emlékeztető idézet a Vissza a Trópusokra részből:
A madarak hívnak
A nap elkezdődik
Élek

Ugrás oldalra:12

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   5182815